Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A rendeletben kötelezően előírják, minek kell szerepelnie a csomagoláson – így a névnek, az összetevőknek, a nettó mennyiségnek és a szavatossági időnek.
Az előrecsomagolt élelmiszereknél közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni az információkat, a betűméret magassága pedig nem lehet kisebb 1,2 mm-nél.
A rendelet tartalmaz egy listát az allergiát okozó összetevőkről és alkotóanyagokról, amelyeket az élelmiszer összetevőinek felsorolásánál fel kell feltüntetni. Ezeket az összetevőket olyan betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Így akarják biztosítani, hogy az élelmiszerallergiások megfelelő tájékoztatást kapjanak.
A fagyasztott hús vagy hús- és halkészítményeknél a termék első fagyasztási időpontját is meg kell majd adni. Azokon a húskészítményeken és halászati termékeken, amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy teljes darab húsból vagy halból állnak, de valójában több darabból készültek, a gyártóknak fel kell tüntetniük a "darabokból formázott hús", valamint a "darabokból formázott hal" megjelölést.
Az eddig csak a marhahúsnál kötelező eredet-megjelölést 2015. április 1-jétől kiterjesztik a sertés-, juh-, kecske-, és baromfihúsra is.
2016. december 13-ától minden előrecsomagolt élelmiszeren szerepelnie kell a tápértékjelölésnek, amelynek legalább a termék energia-, zsír- és telített zsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmáról tájékoztatást kell adnia.
A rendelet hatálybalépése előtt forgalomba került vagy megjelölt, de a rendelet követelményeinek nem megfelelő élelmiszereket a meglévő készletek kimerüléséig el lehet adni. Minden másra már a szigorított szabályok vonatkoznak.
