Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben, míg az év utolsó negyedévében 3,4 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH pénteken az első becslést.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint azért múlta felül jelentősen az általuk várt 2,9 százalékot a tavalyi utolsó negyedéves növekedés, mert bár az ipari termelés csökkent év végén, az ipar hozzáadott értéke vélhetően nőni tudott, amire már az előző években is volt példa. A szakértő elmondta, hogy a magyar autóiparra nem hatott a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása. Balatoni András szólt arról is, hogy bár az építőipari növekedés tavaly év végén lelassult, így az utolsó negyedévben kevésbé járulhatott hozzá a növekedéshez, 2014 egészében azonban az állami beruházásokon keresztül jelentősen hozzáadott a GDP emelkedéséhez. Az ING elemzője 2015-re 2,8 százalékos GDP-növekedést vár.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a gazdaság. Úgy vélte, a piac azért számított mérséklődő növekedési ütemre, mert már magas volt a bázis – 2013 IV. negyedévében is már 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság –, és valószínűleg szerényebb lehetett a beruházások és a külkereskedelem dinamikája, illetve az ipari növekedés is visszafogottabb volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kiskereskedelmi forgalom alapján a háztartások fogyasztása erős lehetett, kérdéses a készletváltozások hatása a növekedésre, illetve a termelési oldalon a szolgáltatások szintén erősek lehettek, nem is említve a mezőgazdaság nehezebben becsülhető hozzájárulását. Török Bálint kifejtette: egyelőre arra számít a piac, hogy mérséklődik a növekedési ütem, de a részletes adatok ezen esetleg kissé változtathatnak.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is kiemelte, hogy a friss GDP-adat "messze felülmúlja" a piaci várakozásokat, hiszen elemzők 3 százalék alatti növekedéssel számoltak. A szakértő szerint az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentős, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben.
Mivel az ipar és az építőipar utolsó három havi eredményei lassulást mutattak, feltehetően a szolgáltatások és a mezőgazdaság járult jelentősebben hozzá a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztásnak lehetett a vártnál komolyabb része a növekedésben – vélekedett. Tavaly egész évben a járműgyártás hajtotta az ipart, és ugyan az építőipar is jelentős, két számjegyű növekedést ért el, de hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez – fejtette ki az elemző. Németh Dávid szerint 2015-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható.
Ürmössy Gergely és Barczel Vivien, az Erste elemzői szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog 2015-ben, előrejelzésük alapján 2,1 százalékra. A 2014-es év meghatározó ágazatai, a mezőgazdaság, az ipar, illetve az építőipar a tavalyi év végén már a lassulás jeleit mutatták, ami várhatóan idén is folytatódni fog. Így ezen ágazatok hozzájárulása a GDP-növekedéshez elmaradhat a 2014-estől – írták MTI-hez eljuttatott közleményükben. Nagy a kérdőjelnek nevezték a magyar gazdaság legnagyobb külkereskedelmi partnere, az eurózóna idei teljesítményét, hiszen, ha az euróövezet gazdaságai recesszióba süllyednek, akkor az a magyar GDP-növekedést is gyengítheti.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: előzetesen 2,6 százalékos éves, és 0,3 százalékos negyedéves növekedésre számítottak 2014 IV. negyedévében. Számoltak a mezőgazdasági termelés növekedésével, de feltételezésük szerint a vártnál is jobban gyorsult az ágazat növekedése. Hozzátette: a szolgáltató szektorban szintén nagyobb növekedés lehetett a vártnál. A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás nőhetett jobban, mint arra számítottak, és az is valószínű, hogy a vártnál nagyobb volt a beruházások összege. Kondrát Zsolt kiemelte: kivárnak a részletes adatok megjelenéséig, mielőtt összegeznék a növekedési kilátásokban végbement változásokat. A nagyobb IV. negyedéves GDP-növekedés jobb alapot ad a 2015-ös gazdasági növekedéshez. Ez a hatás azonban véleménye szerint attól is függ, hogy a növekvő fogyasztás és a beruházás miatti tartós gazdasági élénkülés áll a háttérben vagy egyszeri, szezonális hatások.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője hangsúlyozta: bár még nem minden EU-tagállam tette közzé GDP-adatait, az eddigi jelentések alapján éves szinten a magyar GDP az első, negyedéves összehasonlításban a második leggyorsabb ütemű növekedést érte el. Kifejtette, hogy a negyedik negyedévben lassult az ipari termelés és az építőipar kibocsátása, de a fogyasztás gyorsulásának köszönhetően a szolgáltatások növekedése jelentős lehetett. Idén a bázishatások miatt 3 százalék közelébe lassulhat a növekedés üteme – véli Suppan Gergely. Hozzátette, hogy a feldolgozóiparban az elmúlt években megvalósult kapacitásnövelések hatásai 2015-re is áthúzódnak, csakúgy, mint az EU-források gyorsuló ütemű lehívásának pozitív hatásai.
Úgy vélte, az idén elsősorban a háztartások fogyasztása húzhatja a gazdaságot, köszönhetően a továbbra is dinamikus, 4 százalék körüli reálbér-növekedésnek, a foglalkoztatás növekedésének, valamint a banki hitelek elszámolásának. Számos pozitív kockázat hatására ugyanakkor a növekedés akár gyorsulhat is – tette hozzá.
