Csúcson van a kivándorolni szándékozók aránya, de sokan vannak a rövid és a hosszú távú munkavállalás miatt távozni akarók is.
A kivándorolni szándékozók aránya 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt – derül ki a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi adatfelvételéből.
1997-ig viszonylag alacsony volt a szaknyelven szólva halmozott migrációs potenciál, de 2005-ig gyorsan nőtt. Utána ingadozás következett: 2010-ig valamelyest visszaesett, aztán az Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 után 2012-ig a migrációs potenciál nőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Míg tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja – áll a Tárki közleményében.
Eddig is Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába akartak menni a legtöbben. Nincs ez másként most sem, de ezen három domináns ország súlya valamelyest mérséklődött. Ez arra utal, írja a kutatóintézet, hogy a potenciális migránsok mentális térképén a világ más részei is mindinkább megjelennek. Az is látható, hogy az Egyesült Királyság súlya – különösen mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa – az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.
A migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben játszadoznak a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a roma származásúak.
Eddig a három-, a jövőben viszont már csak a négyórás késések után járna kártérítés az európai légitársaságok utasainak, ha elfogadják az erről szóló tervezet. Az utasjogok szempontjából nem ez az egyetlen kellemetlen változás.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Pontosította a legkorábbi dátumot az Axiom Space.
Júliusban Tisza-kongresszust is tartanak.
