szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Költségvetési Tanács elnöke szerint megvalósítható a jövő évi költségvetés, de lényegében olyan bizonytalanságokat sorolt fel, amelyek alapján fogalma sem lehet arról, hogy valóban megvalósítható-e.

Nem szabad rendszert csinálni abból, hogy a kormány tavasszal nyújtja be a jövő évi költségvetést – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád szerint kétségtelenül vannak bizonytalanságok: „mi lesz az orosz-ukrán konfliktussal; kitart-e az európai konjunktúra; az autóipar szárnyalása Európában változatlanul halad-e; milyen lesz a mezőgazdasági év az európai forrás abszorpciónál, mekkora lesz a visszatörés – mert valami lesz, az egyértelmű az újabb ciklus miatt" – mondta. (Egy hete egyébként már nyilatkozott a büdzséről.)

Túry Gergely
A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a kormány a 2016-os költségvetés tervezetében volumenében nem gondolkodik kevesebb adóban, a kiadásoknál pedig 3 százalék környéki visszafogás érzékelhető. A Költségvetési Tanács elnöke szerint vannak a költségvetés-tervezetben bevételi kockázatok, ezeket meg is vitatták a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

"Nem osztják azokat az aggodalmakat, amiket mi az egyes adónemeknél érzékeltünk. A másik, ami látható, hogy a Költségvetési Tanács a bevételi oldalon – nem csak az adókra gondolva, beruházásokkal összefüggő, beruházási alap pénzügyi feltöltésénél – óvatosabb megközelítést képviselt, bár az idén kisebb, mint a korábbi évben volt, de megjelenik az a gondolatsor, hogy azt költsük el, ami biztos."

Azt is mondta, a kormány nem számolt a forint jelentős árfolyamromlásával. Az elmúlt öt-hat évben olyan 1700 milliárdos kiadásnövekedést okozott az árfolyam növekedése, tehát nagyon nagy jelentősége van az árfolyamnak, ahogy a kamatoknak is. Ebből adódóan az árfolyam alakulása fontos tényezője a költségvetésnek.

Mindemellett Kovács Árpád szerint a 2016-os költségvetés megvalósítható, és megfontolják a Nemzetgazdasági Minisztérium kockázati észrevételekre adott válaszait. Pozitív kockázatként említette a fehéredéssel összefüggő adóhivatali lépéseket. "Különböző mérések alapján az hiszem, a szürkegazdaság arányát Magyarországon 20 százalék fölöttinek tartják. Ez a rendszerváltoztatáskor, ismereteim szerint, jóval nagyobb, 30 százalék körüli volt" – mondta.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!