Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az elmúlt fél évben közel 370 milliárd forinttal növelték a háztartások a devizaalapú befektetéseiket a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint; a lakosság az első negyedév végén több mint 2400 milliárd forintot, pénzügyi eszközeinek nyolc százalékát tartotta külföldi pénznemben – a legnagyobb részét, több mint 50 százalékát devizaszámlán, illetve készpénzben. Jelentős a külföldi cégekben lévő részesedések aránya is (32 százalék), miközben folyamatosan emelkedik a más országok értékpapírjaiban, befektetési jegyeiben tartott vagyon összege. A devizaalapú megtakarítások állományának növekedésében az utóbbi fél év árfolyam-ingadozása csak kisebb szerepet játszott.
A megtakarítások növekedésében a devizaalapú befektetéseknek van döntő szerepe – derül ki a jegybanki statisztikából. Amíg a bankoknál az első negyedévben a forintbetétek összege 48 milliárd forinttal csökkent, addig közel 82 milliárd forintot helyeztek el a magyar háztartások devizabetétben a pénzintézeteknél. A magyarok az első negyedévben összességében 245 milliárd forintot tettek félre különböző devizaalapú befektetésekbe, többet, mint amennyit állampapírban raktak félre. Ez évtizedes rekord, utoljára 2006-ban volt ilyen nagy a devizaalapú befektetésekbe rakott összeg. Ráadásul a jegybank nyilvántartásán felül kell még számolni a devizaalapú befektetési, megtakarítási célú biztosításokkal, melyek szerepe egyre inkább emelkedik.
Az NN Biztosító elsőként jelent meg Magyarországon euróalapú befektetési egységekhez kötött életbiztosítással, 2004-ben. Az elmúlt több mint tíz év alatt összesen 95 ezer ilyen szerződést értékesített a társaság, amely egyszeri és rendszeres díjas verzióban is kínálja ezt a terméket. A társaság tapasztalatai szerint az euróban megtakarítók magasabb összeget fektetnek be, és hosszú távon is bíznak az uniós fizetőeszközben. Azok az ügyfelek, akik az idén indítottak euróalapú befektetéshez kötött életbiztosítást, átlagosan két és félszer magasabb díjat fizetnek a forintos szerződést választóknál. Közben pedig a lejáró euróalapú szerződéssel rendelkező ügyfeleik 54 százaléka választotta ismét az eurós befektetési egységekhez kötött terméket, ha új szerződést kötött a cégnél.
