EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A cafeteria nem kötelező juttatási forma és nem is adójogi fogalom. Nálunk munkáltatói oldalról főként a kedvezőbb közterhek miatt terjedt el, de a munkavállalók körében is népszerű, mivel meghatározott keretösszegben egyéni lehetőséget biztosít a leginkább előnyös juttatások kiválasztására. A munkavállalók számára biztosított juttatások miatt kötelezően nem kell kifejezetten cafeteriaszabályzatot hozni, még akkor sem, ha például a juttatások egy részének speciális adókötelezettsége a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény rendelkezései szerit egyébként értékhatárokhoz, illetve belső szabályzathoz kötött, és akkor sem, ha valamely juttatás feltételeit külön jogszabály határozza meg.
Például, ha a munkáltató önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulásban kívánja részesíteni munkavállalóit, emiatt cafeteriaszabályzatot nem szükséges készítenie, ugyanakkor a szja-törvény ezzel kapcsolatos rendelkezései mellett, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (öpt.) előírásait is be kell tartania. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást minden önkéntes pénztártag munkavállalóra egységesen kell megállapítania. A hozzájárulás – függetlenül attól, hogy a munkavállalók különböző pénztárak tagjai – vagy azonos összegű, vagy a bér százalékában meghatározott összegű, pénztártípusonként akár különböző is lehet.
Olyan esetben, amikor csak a munkavállalók egyikének, vagy egy részének kívánna a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetni, azt csak akkor teheti meg, ha a többi tag az öpt. rendelkezése alapján írásban lemond a hozzájárulásról.
További részleteket itt lehet olvasni.
