Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével vádolt volt vezérigazgatója és több vádlott-társa azért fordult az AB-hoz, mert bár 2013-ban éppen az AB minősítette alaptörvény-ellenesnek az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügy-áthelyezési jogát, ügyüket végül mindmáig ott tárgyalják, ahová Handó Tünde OBH-elnök az alkotmánysértő törvény alapján 2012-ben áthelyezte. Ez szerintük sérti a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogukat. Azt kérték, hogy az AB minden eddigi döntést semmisítsen meg, és az egész tárgyalás kezdődjön újra Budapesten, szabályosan kijelölt bíró előtt.

Az AB a kérelmeket visszautasította – ezt a szót az „elutasítás” helyett akkor használják, ha érdemben nem is vizsgálják a beadványt –, illetve megszüntette a vizsgálatokat. Az indoklás felidézi, hogy a testület által alaptörvény-ellenesnek minősített szabályt az országgyűlés először beemelte magába az alaptörvénybe, és ezzel megkérdőjelezhetetlenné tette, de aztán a következő alaptörvény-módosításkor törölte, tehát a vitatott paragrafus ma már nincs hatályban, az OBH elnöke nem helyezhet át ügyeket.

Amikor a 2013-as AB-határozat alapján a Szolnoki Törvényszék vissza akarta adni az ügyet, a Fővárosi Törvényszék azonban szintén illetéktelenségre hivatkozva nem volt hajlandó átvenni, a Kúriának kellett döntenie. A legfőbb bírói fórum mondta ki végül, hogy Szolnokon kell folytatni a tárgyalást, de ezt már nem a megsemmisített passzus alapján tette, hanem a büntető eljárási törvénynek arra a mondatára hivatkozva, hogy a Kúria jelölheti ki a bíróságot akkor, ha „az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg”. Ez pedig az AB szerint – a panasztevők véleményével ellentétben – rendben volt.

Így nincs akadálya annak, hogy az egykor Sukoróra tervezett kaszinóval kapcsolatos büntetőper első fokon véget érjen. Az ezután várható fellebbezések miatt azonban a jogerős ítéletig még sok idő eltelhet.