Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Magyarország azt fogja javasolni, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy külön pénzügyi alapot a menekültválság kezelésére, amelyből egyrészt a Szíriát körülvevő országok – főként Törökország, Libanon és Jordánia – menekülttáboraiban lehetne javítani a körülményeket, másrészt pedig ebből lehetne megerősíteni az EU külső határait – közölte a BBC.
A magyar javaslat szerint az alapba az EU-tól kapott bevételek 1 százalékát és ezen felül még az EU-nak fizetett hozzájárulások szintén 1 százalékát kellene befizetnie mind a 28 tagállamnak – legalábbis a BBC szerint, amely úgy kalkulált, hogy Magyarország esetében az alaphoz való hozzájárulás e szerint egymilliárd euróra rúgna.
A beszámolóban más részletek mellett viszont az sem szerepelt, hogy milyen időtávra vonatkoznak ezek a százalékok és ez az összeg.
Mindenesetre a BBC értékelése szerint Orbán javaslata "túl sok lehet, túl későn" az uniós vezetők számára, akik azt is felhozhatják, hogy Magyarországnak a menekültellenes szólamok és a kerítésépítés ellenére sem sikerült megállítania a menekültek beáramlását.
A magyar terv a beszámoló szerint két gondolaton alapszik. Az első, hogy az európai szavazók osztják Orbán vélekedését, miszerint ha folytatódik a menekültek beáramlása, az a felismerhetetlenségig megváltoztathatja Európát, és ezt senki sem akarja. A másik, hogy ha javulnak a feltételek, akkor ott maradnak a menekültek, ahol vannak, abban reménykedve, hogy egy nap újjáépíthetik Szíriát.
A magyar kormányfő nyilvánvalóan abban is reménykedik, hogy a terv bebizonyítja, helyes volt a kerítésépítés, vagyis hogy Európának először a határait kell megvédenie, mielőtt bármiféle menekültszétosztási kvótákról lenne szó – tették hozzá. Azzal is előállhat, hogy Magyarország elfogadja az önkéntes kvótákat, ha a javaslatát vagy annak egy részét elfogadják.
AFP / John Thys
