A kormány más szemmel néz a taxis szolgáltatást közvetítő Uber okozta piaci feszültségekre, mint a szállások kereslet-kínálatát összehozó Airbnb hazai terjedésére. Ez derült ki Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szavaiból az Ökopolisz Alapítvány által minap rendezett beszélgetésen. „Csak arról van szó, hogy az egykori Zimmer Frei modernebb, szervezettebb formában jelenik meg. Az Airbnb nem lesz konkurenciája a szállodáknak, mert az ott elérhető kiegészítő szolgáltatásokat nem tudja nyújtani” – mondta Csepreghy. A miniszterhelyettes odáig ment, hogy szerinte az Airbnb a szállásadói piacból 5 százaléknál nagyobb részt nem fog kihasítani.

Ez azért érdekes, mert augusztus végén a hazai szállodaipar képviselői már jelezték, hogy szerintük a közösségi megosztáson alapuló megoldások (ez az ingatlan-, pontosabban albérlepiacon praktikusan az Airbnb-t jelenti) komoly fenyegetést jelentenek a forgalmukra, és máris elszívták a bevétel 5-10 százalékát. Ez pedig csak a kezdet.

Amint azt a hvg.hu is részletesen bemutatta, Budapesten idén nyáron már tombolt az Airbnb-láz, boldog-boldogtalan belevágott a szobakiadásba, a budapesti kapacitás már akkor meghaladta az 5 ezer szobát, és gyors ütemben növekszik, mára 6 ezer körül lehet. Az Airbnb-ben pénzt látó magánbefektetők sorra vásárolják fel a belvárosi lakásokat, amellyel egyrészt felhajtják az ingatlanárakat, másrészt olyan telítettséget okoznak, amelyet az albérletet keresők sínylenek meg: mára szinte lehetetlenné vált egy jobb fekvésű kisebb albérletet havi 100-120 ezer forint alatt kivenni.

Nem csak szoba kilátással

Nagyon könnyű leleplezni, hogy az Airbnb-s szobakínálatának legalább a fele feketén vagy félig feketén működik, mert a kerületi önkormányzatoknál messze nincs annyi szobakiadó bejelentve, mint amennyi szállást az adott kerületben a cég honlapja mutat.

Turisták Budapesten

Fülöp Máté

Az Airbnb-vel foglalkozók elmesélése alapján az is világos, hogy ma már messze nem csak a hátizsákos, vékonyabb pénztárcájú bulituristák használják a szolgáltatást. A hvg.hu-nak nyilatkozó airbnb-zők szerint rengeteg az olyan vendég, aki korábban tipikusan a három-négycsillagos hotelekben szállt meg. A miniszterhelyettes feltételezését, miszerint a szobakiadók nem képesek versenyezni a szállodák kiegészítő szolgáltatásaival, az airbnb-zők tevékenysége - ha úgy tetszik, a valóság - egyértelműen cáfolja.

Egy élelmes budapesti airbnb-ző ugyanis már rég rájött, hogy a szoba mellé komplett szolgáltatást kell adnia. Olyannak kell lennie, mint a távoli rokon, ahova az utas vendégségbe érkezik. Ha igényli, akkor el kell kalauzolnia a vendéget a városban, tippeket adni ahhoz, hogy hol van a környék legjobb vendéglője, vagy mit hol érdemes vásárolni, megnézni. Az Airbnb pont azzal arat a szállodai vendégek körében, hogy személyesebb jellegű szolgáltatása van. Az airbnb-zők tapasztalatai szerint a vendégek azt szeretik, ha úgy lakhatnak egy idegen városban, mint a helyiek, reggelente ők is a budapesti gangon mennek végig, a sarki pékségben veszik meg a túrósbatyut, és oda járnak vacsorázni, ahol a helyiek szerint a legjobb az étel.

Betiltani vagy alkalmazkodni

„A kérdés most egyértelműen az Uberről és az Airbnb-ről szól, és a kormányban vita van arról, hogy hogyan kellene ezeket kezelni” – mondta a miniszterhelyettes a beszélgetésen. Később a szavaiból az is kiderült, hogy egyes kormánytagok a teljes tiltás mellett vannak, mások szerint az Uberhez hasonló megoldások terjedését megállítani úgysem lehet, ezért alkalmazkodni kell a helyzethez – Csepreghy elmondása szerint ez utóbbi táborhoz tartozik.

Ormós Zoltán jogász az Uber megjelenését ahhoz hasonlította, mint amikor a nyolcvanas években elszaporodtak a magántaxisok, akik gyakran becsúsztak a szürke-fekete zónába, vagyis nem fizettek rendesen adót. Őket a szabályozással sikerült kiszorítani a piacról, „de most az Ubernek köszönhetően többek között ők is visszatérhettek” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, szerinte is lehet vitatkozni azon, hogy mennyire indokolt a taxiszolgáltatás ilyen szigorú keretek közé terelése (nyártól új taxirendelet van, az Ubernek az nem kedvez), és nem lenne-e célszerűbb a követelményeken enyhíteni, annak érdekében, hogy az Uber-sofőrök is könnyebben maradhassanak a legális zónában. Abban azonban egyetértés mutatkozott, hogy aki üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet, arra ugyanazoknak a jogi kereteknek kell vonatkoznia.

Naponta 3 ezer szoba feketén

Az Airbnb esete annyiban tér el az Ubertől, hogy ott nincs szükség a jelenlegi szabályok kiterjesztésére. A magánszoba-kiadás ugyanis jól szabályozott tevékenység, amint valaki bejelenti magát az önkormányzatnál és az adóhatóságnál, ellenőrizhetővé válik. A problémát tehát az Uberrel ellentétben itt nem a szabályok hiánya, hanem az okozza, hogy a szobakiadók eleve be sem jelentik magukat (nincsenek ösztönözve, vagy nincs érdemi fegyegetés), és ezzel tesznek szert üzleti előnyre.

MTI / Szigetváry Zsolt

Abból kiindulva, hogy a budapesti airbnb-zők legalább fele feketén dolgozik, és jelenleg körülbelül 6 ezer szobára rúg a kínálat, könnyű kiszámolni, hogy a körülbelül 10 hónapos szezonban naponta több ezer kiadott szoba után nem fizetnek adót, ami már tetemes összeg lehet. Budapesten a legolcsóbb Airbnb szállások 20-25 euróról indulnak, amivel a szállodák nem tudnak versenyezni, pozíciójuk csak akkor javulhatna, ha a piac fehéredne, és az Airbnb-s árak felfelé mozdulnának el.

Számos amerikai és nyugat-európai városban már végigjátszották ezt a meccset, és az eddigi legjobb megoldásnak az látszik (Amszterdam az egyik úttörő), ha az Airbnb-t kötelezik az idegenforgalmi adó beszedésére (és továbbadására). Ebben az esetben az Airbnb maga buktatja le a feketézőket, nem veszi a tagok közé a nem fizetőket, az adóhivatal pedig egyszerűen láthatja, hogy a honlapon lévő kínálattal egyezik-e a befizetett adó mennyisége.

A megosztásos modellek sok problémájával szemben egyébként általánosságban igaz, hogy segíthetik a piac fehéredését, mert az Ubernél például minden utat dokumentálnak, a fizetés bankkártyás, és az utas komplett elszámolást kap az útjáról, amint kiszállt a kocsiból. Ebben a rendszerben sokkal nehezebb elképzelni a tipikus taxis trükköket, a városban való felesleges kocsikáztatást vagy a készpénzfizetés körüli ügyeskedéseket, mert azt az utasok visszajelzései azonnal lebuktatják.

Csepreghy Nándor - aki egyébként bevallása szerint magánemberként uberezik, de kormánytisztviselőként nem - azt is elmondta, hogy a cégeknél lát hajlandóságot az ügyek tárgyalásos rendezésére, és korábban a hvg.hu-nak az Airbnb is azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre. Ennek ellenére csak ott tartunk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai turistának álcázva szúrópróbaszerűen ellenőrzik a szobakiadókat.