Határozott fellépést vár a jogalkotóktól a magyarországi szállodaipar, miután mostanra forgalmuk 5-10 százalékát szívják el a magánlakásokban alkalmi szállást kínáló ingatlantulajdonosok – írta a Napi Gazdaság.

Itthon a NAV alaposabb ellenőrzésbe kezdett júliusban, mivel ingatlanpiaci szakértők szerint részben az Airbnb miatt is szöktek az egekbe a hazai albérletárak. Több ezren ugyanis kiszálltak a hagyományos lakáskiadásból, és a nagyobb üzlettel és a többnyire adózatlan pénz ígéretével kecsegtető magánszálláshely-szolgáltatást űzik ingatlanjukban.

Noha a veszélyekre már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet a hazai szállodaipar, a sokak számára megélhetési forrássá vált illegális szálláskiadás szakmai keretek közé szorítása még várat magára. A Napi Gazdaság szerint a turizmust is felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumban eddig nem készült tanulmány arra vonatkozóan, miként vonhatnák be a szolgáltatóvá vált lakásbérbeadókat a szabályozott szálláskiadás vérkeringésébe.

Budapesten 70–120 euró éjszakánként a hotelszobák átlagára, egy magánlakásban 40 euróért megszállhat nálunk egy külföldi turista, akár a leglátogatottabb turisztikai övezetekben is – elképzelhető, hogy az áron aluli szálláslehetőség nélkül sokan el sem jutnának Magyarországra.

"Éppen ezért van pozitív hatása is, mely a vendéglátóhelyek, fürdők, szolgáltatók számára jelenthet pluszforgalmat" – mondta a lapnak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Szerinte számos aggályt felvet azonban, hogy a magánlakásokban működő szállásokat semmilyen szakmai követelmény nem befolyásolja, míg a kereskedelmi szálláshelyeknek egyebek mellett egy sor közegészségügyi, fogyasztóvédelmi, élelmiszer-, munka- és tűzbiztonsági előírásnak kell megfelelniük a jogi, nyilvántartási vagy adózási feladatok mellett.