Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

Elszálltak a fővárosi albérletárak, a belső kerületekben akár 60 százalékkal is többe kerül egy lakás, mint egy éve, azonban az egyetemisták, főiskolások csak kis része jut kollégiumhoz. Adunk pár tippet a lakhatás megoldásához.

A nyáron másról sem szóltak a hírek, csak hogy az Airbnb miatt elszálltak az albérletárak. Míg korábban 50-70 ezerért lehetett találni elfogadható kiadó lakást, addig ma egy másfélszobás VIII. kerületi albérletért is havi 100 ezret és rezsit kér a tulajdonos. Így nincsenek könnyű helyzetben az egyetemisták és szüleik, főleg azok, akik nem jutottak be kollégiumba. Az albikeresőknek próbálunk segíteni, adunk néhány tippet.

1. Belvárosi lakás több lakóval megosztva

Eddig is kemény harcok mentek egy-egy jobb albérletért, de most szinte lehetetlen helyzetbe kerültek azok, akik nem tudnak 100 ezer forintot kiperkálni egy budapesti belvárosi kisebb lakásért – és sokszor ebben a rezsi még benne sincs. A hagyományosan népszerű VII. és VIII. kerületekben idén 2000-2100 forintos négyzetméteráron mennek a bérleti díjak, ezt mutatja az Otthon Centrum adatbázisa. Egy 50-60 négyzetméteres, kétszobás lakás bérleti díja körülbelül 100-120 ezer havonta. Mégis vannak, akik ennek ellenére is ragaszkodnak a belvárosi kényelemhez. A klasszikus megoldás, hogy többen veszik ki a lakást. Három- vagy négyfelé dobva a 120 ezer forint plusz rezsit már sokkal barátibb összeg jön ki.

©

Így egyébként nem is sokkal drágább a lakhatás egy belvárosi lakásban, mint a kollégiumi férőhely. A kollégiumi szobák általában 2-4 ágyasak, de több helyen lehet választani egyágyas szobát is, bár ezek általában 10-15 ezer forinttal drágábbak, mint a többágyasak. Az ELTE kollégiumaiban havonta 9300-15 300 forintot kell fizetni egy férőhelyért, a BME-n  9300-11 600, a Corvinus kollégiumaiban pedig 9300-18 000 forintba kerül a lakhatás. Ezek az államis díjak, az önköltséges hallgatóknak ennél többet kell kifizetniük; a BME-n és a Corvinuson is 20 ezernél kezdődnek az árak.

Hely Forint/négyzetméter/hó
II. kerület

2600

VI. kerület

2100

VII. kerület

2050

VIII. kerület

2100

XIII. kerület

2350

XIV. kerület

1800

XVIII. kerület

1650

IV. kerület

2000

XI. kerület

2050

XII. kerület

2100

XV. kerület

1000

Szentendre

1200

Érd

1200

Budaörs

1500

Vecsés

1000

2. Belvárosi lakást Airbnb-n időnként kiadó

Azok számára is van tippünk, akik semmi pénzért nem mondanának le a külön szoba luxusáról és egyedül bérelnének garzont. Okos megoldás számukra, ha az – egyébként az albérletárak elszállásáért részben felelős – az Airbnb-n keresztül havonta néhány napra kiadják lakásukat. Ha azzal kalkulálunk, hogy napi 20 eurót (vagyis úgy 6000 forintot) – ami még nem is egy nagy összeg – kérünk el a vendégtől, akkor havi 4-5 Airbnb-s "vendéglátás" bevételéből már szépen le lehet faragni az amúgy horrorisztikus bérleti díjat.

Az érem másik oldala, hogy ez az opció is jár némi kényelmetlenséggel, hiszen valahogy meg kell oldani az alvást, amíg a vendég lefoglalja lakásunkat. Arról nem is beszélve, hogy a vendégekkel, a lakással és magával az Airbnb-felület karbantartásával is van munka bőven. Előfordulhat, hogy vendégünk az éjszaka kellős közepén esik be, és alapos takarítás sem árt a távozása után.

3. Külső kerület

Ha az egyetemista, főiskolás idegenkedik a koleszos életérzéstől, vagy se kedve, se energiája az Airbnb-vel vesződni, akkor érdemes a külső kerületekben szétnéznie, mert itt is volt jelentős, 20-30 százalékos drágulás, de még mindig jóval olcsóbb itt a lakhatás. A XIV. és a XVIII. kerületben például 1800-1600 forint/négyzetméter körül mozognak az árak, ami jó néhány száz forinttal olcsóbb, mint a belvárosi 2000-2100-as átlag. Ez 50 négyzetméterrel számolva már több tízezres különbséget jelent.

A Balla Ingatlanirodák ügyvezetője, Balla Ákos elmondta, a jó tömegközlekedéssel rendelkező külső helyek a felkapottak. A metrócsatlakozás abszolút előny, a negyedik kerület ilyen szempontból hibátlan választás lehet például egy orvostanhallgató számára, a Klinikák állomás 15-20 perces metrózással elérhető Újpestről. A hetes buszcsalád (107, 7E, 7) miatt a XV. kerület is szóba kerülhet, mert 20-30 percnyi buszozással már simán be lehet jutni a belvárosba, de villamos (69) is csatlakozik a földalatti vonalához. A XV. kerület mellett szólhat az is, hogy ott az átlagos bérleti díj 1000 forint volt 2015 első félévében az Otthon Centrum adatai szerint. Közlekedés szempontjából a XIV. kerület sem rossz opció, a kettes metróval az Örs vezér teréről pillanatok alatt el lehet érni az Astoriát vagy a Deákot. A HÉV miatt a XVI. kerület is szóba jöhet, de Balla Ákos szerint még a XVIII. is előnyös lehet az albérletet keresők számára a KÖKI Terminál miatt.

©

4. Agglomeráció

Extrém, de gazdaságos választás lehet az agglomeráció. Az Otthon Centrum elemzője, Déry Attila szerint az agglomeriációban is nagy a kereslet, de inkább a családosok vadásznak kiadó ingatlanokra. Eljátszottunk a számokkal, hogy egy egyetemistának megérné-e kiköltözni Budapestről. Érden és Szentendrén a bérleti díj egy négyzetméterre kivetítve 1200, Budaörsön 1500, míg Vecsésen 1000 forint. Azaz jóval olcsóbbnak tűnik az agglomerációban bérelni, mint a főváros bármelyik külső kerületében, egyedül a XV. volt olcsóbb.

Csakhogy azzal is számolni kell, hogy az agglomerációban már nem érvényes a 3450 forintos diák BKK-bérlet, vagyis az utazás havonta ennél biztosan többe kerül, de nem vészes. A környéki helyi bérlet egy hónapban 2600 forintos pluszköltséget jelent a buszozóknak. A HÉV-re is kell kiegészítő bérletet venni, ha elhagyjuk Budapest közigazgatási területét, de ez a legrosszabb esetben is csupán 2140 forintjába fáj egy hallgatónak. A MÁV-ra szóló plusz (kiegészítő) bérlet 25 kilométerre 1780, 50 kilométerre 3560 forint, tehát ez sem egy olyan durva összeg.

Sokan attól tartanak, hogy az agglomeráció a pluszköltségek mellett több utazással is együtt jár, de ez nem feltétlenül van így, sokszor előbb bejut az ember vonattal környező településekről, mint külső fővárosi kerületekből. A MÁV menetrendje szerint Érdről fél óra alatt lehet beérni a Délibe vagy a Kelenföldi pályaudvarra és a Vecsés–Nyugati pályaudvar távolság is körülbelül ennyi. (A vasúttól azért nem áll távol a késés.) A pályaudvarokról pedig a metró bármelyik nagyobb egyetemre bevisz néhány perc alatt. Budaörs központjából 25-30 perc alatt hoz be a busz a Móriczra, a szentendrei HÉV-nek azonban majd háromnegyed órába telik bezötykölődnie a Batthyány térre.

A menetrendek alapján ezek egyáltalán nem vészes utazási idők, de az agglomeráció igazi Achilles-sarka az éjszakai közlekedés. Vecsésre utoljára két perccel éjfél után indul egy járat, de hajnali háromkor már megy is az első, ezt még ki-ki tudja bekkelni a bulizni vágyó egyetemista, de például az érdiek rosszabbul állnak, mert egészen 5-ig kell várniuk az első vonatra, miközben éjfélkor megy az utolsó. Budaörse ugyan megy ki éjszakai busz, de elég korlátozott ideig, az első szentendrei HÉV pedig legkorábban 4 körül indul. Ezek alapján úgy tűnik, alaposan át kell gondolnia annak, aki az agglomerációba költözne, hogy hányszor megy el bulizni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!