Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A közeli jövőben az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit magyar cégekben – írja a Világgazdaság Varga Mihályra hivatkozva. A miniszter szerint egyelőre kielégítő az állam tulajdonrésze a cégekben, nem kell párhuzamot keresni az OTP állami részvények eladásai között.
Az állam 75 milliárd forintért vált meg a OTP 5 százalékát jelentő részvényeitől, azaz 5 milliárddal alacsonyabb összegért, mint mikor bevásárolta magát a bankba. A részvényeket korábban Lázár János "holt vagyonként" jellemezte, ezért az eladását sikernek tekinti a kormányzat. A befolyt összeget beruházásokra és fejlesztésekre kívánják fordítani.
Ugyanezen a konferencián a miniszter szerint "Nem azért írtuk alá februárban az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást – amelynek része a bankadó csökkentése is a jövő évtől –, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen" – válaszolta a Világgazdaságnak. Az Erste Bank azt kifogásolta, hogy a kormány felrúgta a velük kötött megállapodást azzal, hogy a bankadó csökkentését a hitelezés bővítésének feltételéhez köti, illetve a bankokra hárítják a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanítását is.
Az Erste Bank 15 százalékot ajánlott fel a magyar államnak a bank tulajdonrészéből illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – EBRD – is bejelentkezett a bevásárlással, amennyiben csökkenek a bankok terhei. Az EBRD elállhat az üzlettől – így a hitelezés bívítése is elmaradhat –, ugyanis a bankok megmaradó magasabb terhei nem érné meg számukra, az Erste így elállna a magyar kormánnyal kötött megállapodástól.
Varga Mihály szerint a bankadó mértéke csökkeni fog az jövőre az idei 0,53 százalékos mértékről 0,31 százalékra, a Quaestor-törvényt a bankok megtámadták az Alkotmánybíróságon, arra kérte az Erste vezetését, hogy várják meg a bírák döntését. A miniszter a bankok terheinek csökkentésében lát olyan elemeket, amiket Brüsszel kifogásolhat, példaként a hitelezés bővítésért felkínált 10 milliárdos adókedvezményt hozt fel, amit tiltott támogatássá minsősíthet az EU. Másik problémaként említette, hogy a nagyobb veszteséget elkönyvelő bankok számára is támogatást nyújtana a kormány, ez hasonló okokból beragadhat Brüsszelben.
