Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Teljes kártalanítást, a károsultak kárpótlásáról szóló törvény végrehajtását, illetve új törvény megalkotását követelték Questor-károsultak kedden az Alkotmánybíróság (Ab) épülete előtt.
A csoport eredetileg azért hirdetett demonstrációt keddre az Ab épülete elé, mert a bíróság korábbi közlése szerint ekkor hozott volna döntést a testület a Quaestor-törvény ellen benyújtott alkotmányossági kifogásokról.
Ugyanakkor a sajtóban időközben már napvilágot látott, hogy az Ab már megsemmisítette a jogszabályt. A demonstráción ezt Himmer Éva aktivista úgy értékelte: az Alkotmánybíróság erkölcsileg megsemmisült.
Quaestor-károsultak korábbi tüntetése
Stiller Ákos
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság keddi határozatával a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló törvény több rendelkezését is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A testület szerint túlságosan szűken határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, és a bankokra sem kellett volna rátolni az egész cehet. A törvényhozóknak lehetőségük van a jogszabály újraírására.
A Quaestor-károsultak zárt Facebook-csoportjában közzétett gyorselemzés szerint az Ab döntése rámutat arra, hogy a megsemmisített szakaszok nélkül a törvény nem életképes, ezért a kormánynak és a parlamentnek joga és lehetősége is van az alaptörvénnyel össze nem egyeztethető törvényi szakaszok kijavítására.
Mint írták, a kormány előtt ott a lehetőség, hogy olyan módosításokat terjesszen az országgyűlés elé, ami megfelel az alaptörvény elvárásainak, állami „lőfinanszírozást biztosít a kártalanításhoz és megszünteti az indokolatlan megkülönböztetést a károsulti körök között (vagy kellően megindokolja a saját megkülönböztető álláspontját). Ugyanakkor a kormány dönthet úgy is, hogy ő megpróbált egy károsulti körnek segíteni, de nem sikerült, ezért eláll a további kísérletezéstől.
