szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor-ügyfelek kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, mert túlságosan szűken határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, és a bankokra sem kellett volna rátolni az egész cechet. A törvényhozóknak lehetőségük van a jogszabály újraírására.

Kedden kikerült az Alkotmánybíróság honlapjára az a határozat, amelyben – mint arról hétfőn a VS.hu értesülése nyomán beszámoltunk – elkaszálták a Questor-törvényt. A testület keddi határozatában megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Emellett a jogszabály alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.

Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.

A Fidesz nevében Halász János frakciószóvivő reagált. Mint mondta, a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hoz fordultak, és el is érték céljukat. Szerinte a határozat alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás során. Mindettől függetlenül a Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését.

Probléma: csak egy cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét fizetnék meg

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben a bankok voltak.

Quaestor-károsultak tüntetése
©

A most elmeszelt, áprilisban elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a Befektető Védelmi Alap (BEVA) által kifizetett 6 millió forinton túl 30 millió forintig kártalanítsa a kötvényeseket, akár valódi, akár fiktív kötvényt vettek. Ezzel a károsultak szinte kivétel nélkül visszakapták volna a tőkéjüket, csak a Quaestor által ígért magas kamatról kellett volna lemondaniuk. Ezt az összeget egyelőre mégsem kapják meg. A törvénnyel a kormány szinte az összes Quaestor-kötvényes kárát megtérítette volna, és levette a vállukról a felelősséget, hogy felelőtlenül bántak a pénzükkel (a magas hozam ígérete mellett nem törődtek a kockázatokkal).

A lépés politikailag érthető volt: a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír károsultjai. És a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.

Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott, a törvény ugyanis a testület szerint diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. A jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.

A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Vagyis, ha a kormány például minden más károsultat is bevenne a törvénybe, azzal ezt a pontot kijavítaná. Ez azonban jóval nagyobb kártalanítási összeget igényelne.

Az még nagy kérdés, hogyan reagál a kormány az Ab-határozatra, a Quaestor-károsultak pedig a kormány lépésére. Meglehetősen érzékenyek, a hétfőn este kiszivárgott Ab-döntés láttán azonnal hívták az Alkotmánybíróságot, és tudakolták, helytálló-e az értesülés. Az egyik több ezer tagot számláló Facebook-csoportjukban azt írják, az új törvénnyel biztosan rosszabbul járnak, az is lehet, hogy mindent így hagy a kormány, ahogyan most van (magyarán bukják a kártalanítást). Egy másik bejegyzés arról szól, hogy azoknak volt igaza, akik előre megmondták, hogy a "Quaestor-törvény egy időhúzó gesztus a Fidesz részéről, és ez nagy szemétség".

A kormány egyik forgatókönyve az lehetne most, hogy nem csinál semmit. Az Alkotmánybíróság ugyanis most ürügyet adott arra, hogy a testületre mutogatva azt mondja, megpróbálta a Quaestor-kötvényesek kártalanítását, de hát nem lehet.

Aránytalan tulajdonkorlátozás a Beva-tagoknál

A másik nagy igazságtalanságot a Befektető Védelmi Alapba befizető bankokkal szemben követte volna el a törvény, ugyanis ők állták volna a kártalanítás több mint 200 milliárdos cechjét. A pótbefizetések a jegyzett tőkéjük arányában sújtották volna őket, magyarán a veszteséget a legnagyobb kereskedelmi bankok fizették volna ki. Magától értetődő volt, hogy megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon.

Az Alkotmánybíróság nem bújhatott ki a helyzetből. A most megjelent határozat alapján alaptörvény-ellenesnek találta a törvénynek azt a részét, amely a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásáról rendelkezik. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne.

Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók – olvasható a határozatban.

Újraírhatják a törvényt

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. A határozat teljes szövegét itt lehet elolvasni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Baby Yoda, Buzz Lightyear, Minnie egér: okosórát dob piacra a Vodafone és a Disney gyerekeknek

Baby Yoda, Buzz Lightyear, Minnie egér: okosórát dob piacra a Vodafone és a Disney gyerekeknek

Mémesedik a rejtélyes fémoszlop, mutatjuk a legjobbakat

Mémesedik a rejtélyes fémoszlop, mutatjuk a legjobbakat

Meztelen férfi tűnt fel a homofób litván képviselő mögött a bizottsági ülésen

Meztelen férfi tűnt fel a homofób litván képviselő mögött a bizottsági ülésen