Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Kedden kikerült az Alkotmánybíróság honlapjára az a határozat, amelyben – mint arról hétfőn a VS.hu értesülése nyomán beszámoltunk – elkaszálták a Questor-törvényt. A testület keddi határozatában megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Emellett a jogszabály alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.
Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.
A Fidesz nevében Halász János frakciószóvivő reagált. Mint mondta, a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hoz fordultak, és el is érték céljukat. Szerinte a határozat alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás során. Mindettől függetlenül a Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését.
Probléma: csak egy cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét fizetnék meg
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben a bankok voltak.
Quaestor-károsultak tüntetése
MTI / Szigetváry Zsolt
A most elmeszelt, áprilisban elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a Befektető Védelmi Alap (BEVA) által kifizetett 6 millió forinton túl 30 millió forintig kártalanítsa a kötvényeseket, akár valódi, akár fiktív kötvényt vettek. Ezzel a károsultak szinte kivétel nélkül visszakapták volna a tőkéjüket, csak a Quaestor által ígért magas kamatról kellett volna lemondaniuk. Ezt az összeget egyelőre mégsem kapják meg. A törvénnyel a kormány szinte az összes Quaestor-kötvényes kárát megtérítette volna, és levette a vállukról a felelősséget, hogy felelőtlenül bántak a pénzükkel (a magas hozam ígérete mellett nem törődtek a kockázatokkal).
A lépés politikailag érthető volt: a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír károsultjai. És a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.
Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott, a törvény ugyanis a testület szerint diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. A jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.
A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Vagyis, ha a kormány például minden más károsultat is bevenne a törvénybe, azzal ezt a pontot kijavítaná. Ez azonban jóval nagyobb kártalanítási összeget igényelne.
Az még nagy kérdés, hogyan reagál a kormány az Ab-határozatra, a Quaestor-károsultak pedig a kormány lépésére. Meglehetősen érzékenyek, a hétfőn este kiszivárgott Ab-döntés láttán azonnal hívták az Alkotmánybíróságot, és tudakolták, helytálló-e az értesülés. Az egyik több ezer tagot számláló Facebook-csoportjukban azt írják, az új törvénnyel biztosan rosszabbul járnak, az is lehet, hogy mindent így hagy a kormány, ahogyan most van (magyarán bukják a kártalanítást). Egy másik bejegyzés arról szól, hogy azoknak volt igaza, akik előre megmondták, hogy a "Quaestor-törvény egy időhúzó gesztus a Fidesz részéről, és ez nagy szemétség".
A kormány egyik forgatókönyve az lehetne most, hogy nem csinál semmit. Az Alkotmánybíróság ugyanis most ürügyet adott arra, hogy a testületre mutogatva azt mondja, megpróbálta a Quaestor-kötvényesek kártalanítását, de hát nem lehet.
Aránytalan tulajdonkorlátozás a Beva-tagoknál
A másik nagy igazságtalanságot a Befektető Védelmi Alapba befizető bankokkal szemben követte volna el a törvény, ugyanis ők állták volna a kártalanítás több mint 200 milliárdos cechjét. A pótbefizetések a jegyzett tőkéjük arányában sújtották volna őket, magyarán a veszteséget a legnagyobb kereskedelmi bankok fizették volna ki. Magától értetődő volt, hogy megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon.
Az Alkotmánybíróság nem bújhatott ki a helyzetből. A most megjelent határozat alapján alaptörvény-ellenesnek találta a törvénynek azt a részét, amely a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásáról rendelkezik. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne.
Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók – olvasható a határozatban.
Újraírhatják a törvényt
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. A határozat teljes szövegét itt lehet elolvasni.
