Vannak bizonyos indikátorok, amelyek a bejelentett szabályellenes ügyekre vonatkoznak, ebből a szempontból Magyarország messze az átlag alatt van - mondta Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója Baló György műsorában.

Ennek szerinte két magyarázata lehet: vagy sokkal kisebb a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, hogy itthon felderítsék ezeket.

Kesslert arról is kérdezték, mi a véleménye a magyar közbeszerzési szabályok nemrégiben jóváhagyott módosításáról, amely szerint a politikusokkal nem egy háztartásban élő családtagok cégei is részt vehetnek a közbeszerzési pályázatokon, illetve mit gondol azokról a megbízásokról, amelyet Gyurcsány Ferenc cége, az Altus kapott az Európai Bizottságtól.

Azt válaszolta, nincs abban a helyzetben, hogy kommentálja a törvényi módosítások kérdését, de önmagában az a tény, hogy a szóban forgó személy politikus vagy nem politikus, illetve politikus családtagjáról van szó, nem ok arra, hogy kizárják az európai közbeszerzésekből.

Persze az OLAF mindig nyitott arra, hogy bármilyen bejelentést megvizsgáljanak, de eddig nem kaptak ilyet - tette hozzá.

AFP / DPA / Romain Fellens

December elején Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója egy budapesti konferencián azt mondta, a múlt évtől kezdve növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma.

"Minket soha nem az aggaszt, amit a nemzeti hatóságok észlelnek, hanem az, amit nem észlelnek" - közölte.

Azt is mondta, pozitív fejleménynek tartja a Magyarország által Brüsszelnek jelentett esetek számának növekedését 2014-ben az előző évhez képest, Magyarország szerinte tavaly az uniós országok élmezőnyébe került a jelentett ügyek számával.