Amikor 2015. január 1-jével bevezették a megyei sztrádamatricás rendszert – melynek a hétköznapi autós számára az volt a lényege, hogy évi egyszeri 5 ezer forint megfizetése után a megye gyorsforgalmi útjait igénybe vehette –, temérdek jogos kritika fogalmazódott meg már maga az ötlet, illetve a megvalósítás előkészítetlensége miatt is. Az első hetek sok esetben észszerűtlen és anakronisztikusnak tűnő részleteinek tisztázása után azonban – legalábbis a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től (NÚSz) kikért adatok alapján – úgy tűnik, mégiscsak beváltotta a kormányzati titkolt reményeket.  

Na nem feltétlenül azt, melyben azt ígérték, hogy mindez kevesebbe kerül majd az autósoknak, és ettől önmagában kisebbek lesznek majd a dugók. Az se igazolódott be, hogy igazságosabbá tehető az úthasználók teherviselése – elég azt felidézni, hogy a Budapest környéki autósok több mint 210 kilométernyi gyorsforgalmi útra váltottak jegyet az ötezer forintos matricával, míg a Vas megyeiek ugyanennyit kénytelenek fizetni 17 kilométernyi útdíjasított útjaikra.

MTI / Máthé Zoltán

Azt azonban kár volna tagadni, hogy több, korábban éppen az autópályadíjak miatt sokak által elkerült szakaszon (ilyen az M3-as Hatvan felé vagy az M5-ös Szolnok és Szeged irányába) tömegek jelentek a korábbi – tavaly év elejétől útdíjasított – alsóbbrendű utakról. 

2014 vs. 2015

És ami talán a pénzéhes állam szempontjából talán fontosabb: e tekintetben bejött a megyematricásítás, az új szakaszok díjkötelessé tétele. Ez ugyanis összességében jelentős többletbevételt generált – ahogy ez a kérésünkre a NÚSz által küldött két alábbi táblázatból az gyorsan kiolvasható: a matricabevétel a 2014-es, megyematrica nélküli évi 47-ről közel 58 milliárd forintra hízott.

Ez volt a helyzet a megyei matricák előtt....

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Az értékesítési adatok alaposabb szemügyre vétele azt is megmutatja, hogy a 2015-ben bevezetett megyei marticás rendszer (1,352 millió darabot adtak el ebből, és így az államnak bő 7 milliárd forint bevétele származott) elsősorban a havi autópálya matricák rovására erősödött meg: ebből félmillió darabbal kevesebbet vásároltak az autósok.

Az, hogy a havi matricákat úgy kannibalizálta az új megyematrica bevezetése, hogy abból több mint ötödével (-22 százalék) fogyott kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, azért is meglepő, mert eközben az országos érvényű, éves matricákból csaknem 28 százalékkal többet adtak el, mint 2014-ben.

Nem igazolódott viszont az a tavaly év elején a kormányzati kommunikációban az elfogadtatás mellett felhozott érvként sulykolt megoldás sem, hogy az autósok az éves, országos autópálya-matrica helyett 3-4-5 megyei matricával oldják majd meg például a Budapest-Balaton környéke távolságra szóló pályahasználati kötelezettségüket.

... és ez utána

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Részben ez a magyarázata annak, hogy a 10 napos matricából tavaly lényegében ugyanannyi fogyott, mint 2014-ben. De az is logikus, hogy e kategória a legideálisabb az alkalmi úthasználathoz, illetve a tranzitforgalomnak – már az érvényes választási lehetőségek közül, mivel a korábbi, 4 napig érvényes matricatípusok már nem jelenthetnek alternatívát.

Vas: a sor végén, de már nem sokáig

A 2015-ben vásárolt megyematricák megyénkénti bontásából az az egyáltalán nem meglepő adat ugrik ki elsőként, hogy Pest megyei használatra fizették ki a legtöbbet – az összes eladási darabszám mintegy 60 százalékát. Ez bő 810 ezer, Pest megyére érvényes matricát jelent.

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Valószínűleg akkor sem állunk messze az (egyébként számszerűen nem ismert) igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a legtöbb megyei matricát a fővárosi agglomerációból ingázók voltak kénytelenek megváltani – annál az egyszerű oknál fogva, hogy Vác, Esztergom, Aszód vagy akár Cegléd felől a fővárosba dolgozni járók zöme a korábban ingyenes, 2015 januárjától viszont fizetőssé tett gyorsforgalmi és autópálya-szakaszokon közlekedett az otthona és a munkahelye között.

A megyéket rangsoroló listán az sem túl meglepő, hogy a Top3-ban még Fejér (11,19 százalék)  illetve Győr-Moson-Sopron (5,53 százalék) szerepel. Annak is megvan a maga magyarázata, hogy miért található a „sereghajtók” között az autópályával gyakorlatilag nem rendelkező Veszprém megye (ahol összesen 5776 eladott megyei matricát váltottak). És bár Vas megyében még ennek is kevesebb, mint a felét (szám szerint 2439 darabot) értékesítettek tavaly, könnyen lehet, hogy e kettő idén helyet cserél. Az ok: 2016 január 1-jétől fizetőssé vált a Csornát tehermentesíteni hivatott M85-ös út.

Az M86-os ingyenes marad – ugyanakkor az ország másik végén van egy másik új fizetős szakasz. Az M43-as autópálya makói csomópontjától a határig tartó szakaszának használatáért is fizetni kell. A 2016-ra érvényes autópálya-matricák ára változatlan maradt, a tavalyi megyei matricák 2016. január 31-ig érvényesek.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!