Letiltotta a Földművelésügyi Minisztérium azt a 2014 júniusára elkészült kormányzati jelentést, melynek becslése szerint 2012-ben elérhették az 1200 milliárd forintot a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek, ipari méreteket ölt az ágazatban az áfacsalás, valamint a fekete- és szürkefoglalkoztatás – írja a Népszabadság.

A cikk nem tér ki rá, de 2014 júniusában még intenzíven zajlott az áfacsalási botrány, amit Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt dolgozója robbantott ki 2013 novemberében. Horváth András éppen azzal állt ki a nyilvánosság elé, hogy az adóhatóság asszisztálásával évente ezermilliárd forintot vagy annál is többet elcsalhatnak az áfacsalók.

Azonban a kormány a botrány kezdete óta látványos távolságtartással kezelte az ügyet, és azzal hárította a kérdéseket, hogy nincsenek konkrétumok, nem tudnak dokumentumokról. Ráadásul házkutatással fűszerezve két nyomozás is indult a botrányt kirobbantó Horváth András ellen.

A Népszabadság szerint a Földművelésügyi Minisztérium által letiltott tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet – a hamarosan megszűnő több mint hetven kormányzati háttérintézmény egyike – készítette, és lesújtó képet fest az adóelkerülésről.

A lap megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot, de nem kapott érdemi választ.

A tanulmányhoz a kutatók nyilvántartásokat vetettek össze, és számos furcsaságot mutattak ki, amelyek olyan cégláncolatokon keresztűl történő adócsalásokra utaltak, amikről Horváth beszélt.  

A tanulmány szerint a feketegazdaság mértéke az élelmiszer-ágazatban óriási, megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.

A kutatók nem csak adatokat vetettek össze, interjúkat is készítettek a piaci szereplőkkel. Ebből világosan kijöttek azok a trükkök, amelyekkel például az őstermelők elcsalják a közterheket.