Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A magyar kormányzati álláspont továbbra is az, hogy a Paks II. piaci projekt, amit piaci körülmények között is érdemes megvalósítani, és remélhetőleg az Európai Bizottság is osztja majd ezt az álláspontot. Ezt a gondolatmenetet Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa fejtette ki az M1-en, hétfőn.
A Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, hogy mélyreható vizsgálatot indít abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. Aszódi ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén lehet állami támogatásról beszélni. "A Paks II. beruházás megvalósításához az állam adja a pénzt, de a projekt ezen túl nem tartalmaz állami támogatást, mert a megtérülési mutatók olyan kedvezőek, hogy piaci alapon egy magánbefektető is hajlandó lenne ebbe pénzt fektetni" – magyarázta.
MTI / Ujvári Sándor
Az uniós vizsgálathoz kapcsolódó egyhónapos konzultációs időszak lehetőséget adott arra, hogy magyar és más uniós állampolgárok, cégek, társaságok, vagy kormányok, államok is véleményezhessék a beruházást. Ezt több szervezet – magyar és nem magyar is – megtette. Mint beszámoltunk róla, az uniós nukleáris lobbiszervezet, a Foratom látszólag támogatóan lépett fel a levelében, de a Greenpeace, az Energiaklub, sőt, Ausztria is azzal érvelt, hogy a paksi erőműépítésnek miért nincs jogosultsága a megismert konstrukciók szerint.
Éppen az állami támogatás gyanúja - amit az EB november végén írásba is adott a magyar kormánynak – vezetett el oda, hogy a brüsszeli vizsgálatot elindítsák.
Az ún. "harmadi feles" hozzászólás határideje február 12-én lejárt. A kormánybiztos a tévéműsorban úgy fogalmazott: úgy tudják, nagyon sok vélemény érkezett. Ezeket, valamint a szakmai anyagokat is értékelni fogja az EB, és ezután születik majd meg a hivatalos eu-s állásfoglalás a Paks II. állami támogatásának kérdésében. Aszódi ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben a bizottság nem mutatott ki olyan elemet, amely egyértelműen kimondaná, hogy van a paksi projektben állami támogatás.
Mi következik most? |
Két hete a témában interjút készítettünk Jávor Benedekkel, aki EP képviselőként olyannyira beleásta magát a Paks II. kérdéskörbe, hogy jelenleg ő a tüske a kormányzati köröm alatt. Neki is feltettük a fenti kérdést: Mi jön most, hogy Brüsszel múlt pénteken valóban elindította az állami támogatás kérdésében a vizsgálatot? Jávor Benedek: Kötelező érvényű következményekkel akkor járhatnak az uniós megállapítások, ha az Európai Bíróság döntései véglegessé és hatályossá válnak. Jelenleg azonban azt csak javasolták a magyar kormánynak, hogy a vizsgálatok lezártáig függesszék fel még az előkészítő munkálatokat is. Maga az eljárás egyébként két szakaszból áll. Az elsőben arról folyik a vita, hogy van-e egyáltalán állami támogatás a projektben. Bár a kormányzati kommunikációban ezt most is tagadják, kormányzati és bizottsági forrásaim alapján állítom, hogy nagy valószínűséggel a kormány már beletörődött abba, hogy az első szakaszt elbukja, és Brüsszelben ki fogják mondani: a projektben van állami támogatás. A második szakasz szól arról majd, hogy az állami támogatás indokolható-e, például az ellátásbiztonsággal. Ha Orbánék valóban már erre az ütközetre készülnek inkább, akkor is gondban lesznek, mert eddig részben az exporttal és a regionális energiahatalommá válással indokolta a két erőmű (Paks I. és Paks II.) együtt működésének értelmét a kormány, márpedig ez biztosan piaci torzulást eredményez az EU-ban, ami viszont sérti piacsemlegességi kritériumokat. Azaz éppen azt okozza, amit az osztrákok kifogásolnak." |
