Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Orbán Viktor oroszországi látogatásának előestéjén a Der Standard összefoglalta, hogy miért rendkívül káros az osztrák és német lakosoknak a paksi atomerőmű bővítése. A lap a berlini Energy Brainpool nevű kutatóintézet tanulmányát idézi, amely szerint a paksi villamos energia olyan pluszkapacitást hoz a nemzetközi hálózatba, amely a német áramtőzsdén várhatóan megawattonként 70 eurócenttel lenyomja az árakat (jelenleg 21,5 eurón állnak). Mivel az osztrák piacon is a német tőzsde az irányadó, a hatást nem tudják elkerülni.
Azok a szolgáltatók, amelyek a szél- és napenergiát a tőzsde helyett közvetlenül a termelőktől veszik, hátrányba fognak kerülni. Nőni fog a különbség a megújuló forrásokból származó energia garantált átvételi ára és a nagykereskedelmi ár között, ami végső soron a lakossági villamos energia árának emelkedéséhez vezet.
A számítások szerint emiatt egy szélerőmű 2030-ban megawattonként és évente 1700 euróval kevesebbet képes majd termelni, a biogázüzemek pedig évi 6 ezer eurót vesztenek Paks II. miatt. A német lakosságnak így összességében 200 millió euró pluszköltségbe kerül Paks II., ahhoz képest, mintha nem épülne meg.
Az osztrák állam egyébként "megengedhetetlen állami finanszírozás miatt" kifogásolja a Paks II. beruházási terveket, Ausztria a hivatalos állásfoglalását nemrég meg is küldte az Európai Bizottságnak.
A magyar kormány szerint viszont a Paks II. nem tartalmaz állami támogatást, és szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás.
