Az Európai Bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. „Álláspontunk szerint Paks II. gazdasági értelemben életképtelen, kizárólag állami támogatással tudna megvalósulni. Azt várjuk a bizottságtól, hogy kötelezze a magyar államot a projekt leállítására” – mondta Perger András, a szervezet energetikai szakértője annak kapcsán, hogy a témában a Greenpeace is benyújtotta az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának a hivatalos véleményét.

A környezetvédők szerint Paks II. üzembe helyezésével a piaci verseny szereplői és a fogyasztók is kiszolgáltatottá válnának a magyar államnak. Az atomerőmű-bővítéssel a magyar állam részesedése jelentősen megnőne a hazai villamosenergia-piacon, mely lehetővé tenné a kormány számára, hogy visszaéljen domináns piaci pozíciójával, és korlátozza az uniós villamosenergia-kereskedelmet. A Paks II. projekt továbbá több uniós irányelvet is sért. Ezek egyike az unió villamos energiáról szóló irányelve, melynek értelmében a magyar államnak kapacitástendert kellett volna kiírnia, még jóval azelőtt, hogy leszerződött volna az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére. A tenderen derülhetett volna ki, mely energiaforrások alkalmazása a legelőnyösebb Magyarország számára.

MTI / Mohai Balázs

A paksi atomerőmű-bővítés sérti továbbá az Európai Unió közbeszerzésről szóló irányelveit is. Ennek uniós szintű vizsgálata már megindult, folyamatban van az uniós kötelezettségszegési eljárás elrendelése Paks II. ügyében. Ennek oka, hogy a magyar állam versenyeztetés nélkül ítélte oda a projektet az orosz Roszatom állami vállalatnak.

A Greenpeace közleményében azt írta: azt várja a magyar kormánytól, hogy a drága, felesleges és veszélyes atomerőmű-bővítés helyett a klímaváltozást megfékező energiahatékonysági beruházásokra, és az országnak valódi energiafüggetlenséget biztosító megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítsa a magyar adófizetők pénzét.