Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A pakisztáni Alternative Energy Development Board (AEDB) vezetője, Syed Aqeel Hussain Jafri a közelmúltben bejelentette, hogy Kína kész befektetni mintegy 500 millió dollár értékben az ország megújuló energiás projektjeibe. Az idei évre szóló üzleten felül kinéz még megélénkülő kínai-pakisztáni gazdasági folyosó – írja a Cleantechnica, amin rövid távon akár további 45 milliárd dollárt vonhat be a két ország közti infrastrukturális projektek megépítésére.
Jafri azt mondta, hogy Pakisztán megcélozza a 800 MW megújulóenergia-kapacitás megépítését úgy, hogy a vízenergia-kapacitást nem számolják ide. Ezzel megdupláznák az ország jelenlegi zöldenergiás kapacitását.
Madártávlatból a Quaid-e-Azam Solar Power
Cleantechnica
Az AEDB jelenleg már 308 MW szélenergia-kapacitás felett diszponál, Punjab tartományban pedig további 100 MW napenergia kapacitás épült a Quaid e Azam napenergia parkban. Egy újabb bővítés további 300 MW napenergia rendszerbe illesztését vállalta. A külföldi befektetők átal a pakisztáni zöldenergia szektorba öntött 3 milliárd dollárnak köszönhetően az ország kezdi kihasználni végre a lehetőségeit - mondta Jafri, aki úgy látja, hogy a vonzó befektetési környezet kialakítása volt a kulcs ehhez a fejlődéshez.
Pakisztán a következő években hasonló léptékű növekedéssel elégedett lenne, igaz, 2018-ra azt a célt tűzték maguk elé, hogy mintegy 3,5 GW szélenergia-kapacitás működik majd az országban. Az (AEDB) jelentése szerint ehhez már most megvannak a tervek: több mint 40 szélenergia-projekt vár engedélyezésre, melyek önmagukban 2050 MW pluszt jelenthetnek majd az országos hálózat betáplálási oldalán 2017-18-ra.
Eközben Magyarországon
A magyar szélenergia-hasznosítás bár már lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, valójában már az induláskor, 2006-ban is csak mostohagyereknek számított. A 2010 óta regnáló Orbán-kormány egyetlen "szélkerék" állítását és beüzemelését sem engedélyezte, de az előző időszak szocialista kormányai is csak egyszer voltak erre hajlandók, illetve képesek. Ezért van, hogy ma hazánkban mindössze 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot. És ez ugyan mintegy 32 ezer család átlagos évi áramszükségletét biztosítani tudja, ez is csak a 2006-ban botrányos körülmények között lebonyolított pályáztatásnak és kvótakiosztásnak az eredménye. Az MSZIT hivatalos adatai szerint az idén már 36 millió kWh energiát termelt a "magyar szél".
Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve szakemberek kiszámolták azt, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, és miközben maga a villamos energia rendszerirányító MAVIR sem talált már 2009-ben sem technológiai, illetve szabályozási akadályt abban, hogy legalább, további 410 MW szélenergia-kapacitást engedjenek be a magyar villamosrendszerbe, aközben a regnáló kormány mindent egy lapra feltéve, a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot – és az olcsó áramot.
Számos alkalommal megírtuk már (legutóbb itt), hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő nukleáris projekttel, és hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül fel, hogy a leendő új magyar atomerőműről már kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, és hogy utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell majd. A fogyasztó szempontjából minden út végén egy a lényeg: ezt is, azt is meg kell majd fizetnie valakinek.
