A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Igazgatósága elfogadta a társaság ötéves, 2016-2020 időszakra vonatkozó stratégiáját. A BÉT célja egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeképpen a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképességéhez közép- és hosszú távon. A stratégia megvalósítását a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani, így tárgyalásokat kezdeményezett a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeiről.

Stiller Ákos

A hazai tőkepiac fejlesztésének megkezdése most rendkívül aktuális, mivel várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az EU-s források, a kormány nullás költségvetési hiány megvalósítására törekszik, és a jegybank is visszavonul a vállalati hitelezés támogatásától. A cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelek, vagy uniós pályázatokra alapozzák a növekedésüket, hanem piaci forrásokra, amihez elengedhetetlen a tőzsde fejlesztése.

A BÉT ötéves stratégiájának egyik legfontosabb eleme, hogy új bevezetések, vállalati sikersztorik jelenjenek meg a tőzsdén. A BÉT kiemelt célja a hazai kis- és középvállalatok (KKV), valamint nagyvállalatok tőzsdére vezetése és az oda vezető úton azok szakmai támogatása. A tőzsdeérett vállalatok azonosítása, kiválasztása és felkészítése érdekében a BÉT a potenciális kibocsátóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatásait is bővíti. Ennek egyik eszköze az ún. tőzsdei „Előszoba” létrehozása, amelybe a BÉT az erre a célra szerződtetett piaci szereplők – IPO Partnerek – aktív közreműködésével összegyűjti és értékeli a tőkepiaci forrásbevonás iránt érdeklődő cégeket, hogy alkalmassá tegye őket a szabályozott piacon történő megjelenésre. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a tőzsdei jelenlétnek köszönhetően a vállalatok hatékonysága és versenyképessége javul, mely az egész gazdaság javát szolgálja.

A tőzsde fejlesztésének egyik fontos eleme egyes állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek részleges tőzsdei értékesítése. A 90-es években számos olyan állami nagyvállalat – MOL, OTP, Richter – jelent meg sikerrel a BÉT-en, melyek a tőkepiac nyújtotta forrásbevonási lehetőségeknek köszönhetően még nagyobb növekedésre voltak képesek, és az elmúlt két évtized alatt nemzetközi szinten is elismert nagyvállalatokká váltak, ezzel jelentős értéket teremtve nem csak a részvényesek, de a magyar állam számára is.

Az erős nemzeti tőzsde elengedhetetlen feltétele – a tőzsdei befektetések népszerűsítésén keresztül – a kereslet élénkítése is. A BÉT aktív szerepre törekszik a lakossági befektetők pénzügyi szemléletformálásában, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a részvény-megtakarítások aránya a jövőben közelítsen a fejlettebb európai szinthez. A tőzsdei befektetések népszerűsítését a BÉT intenzív kommunikációval is támogatni kívánja, amelynek keretében kibocsátói roadshow-kat, nemzetközi és hazai tőkepiaci konferenciákat, fórumokat szervez. A BÉT emellett szorosabb együttműködésre törekszik a tőzsdetagokkal a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok elemzői lefedettsége és a részvényforgalom növelése érdekében. A BÉT új stratégiájának elfogadásával egy időben arculatát is frissítette annak érdekében, hogy a megújuló brand-struktúra is hozzájáruljon a tőkepiac imázsának erősítéséhez. A BÉT változatlanul a Xetra kereskedési rendszeren keresztül kívánja lebonyolítani az üzletkötéseket, továbbra is biztosítva a magas színvonalú működést, valamint a kereskedő cégek megfelelő rendszer elérését. Ennek érdekében tárgyalások folynak a bécsi tőzsdével a Xetra használatának meghosszabbításáról.

A BÉT stratégiájának végrehajtásakor, a jövőben is, egyeztet a piaci szereplőkkel. Formalizáltan a Tőzsdei Tanácsadó Testület munkájában jelenik meg ez a folyamat. A BÉT munkája során támaszkodik a fő tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonosi támogatására és rendszeres konzultációkat folytat a kormányzattal annak érdekében, hogy a tőkepiacbarát politika mihamarabb eredmények formájában jelenhessen meg a hazai tőzsdén megvalósuló fejlesztésekben.