Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Élesítette a területi egyenlőtlenségeket a magyar lakáspiaci fellendülés. Bár átlagosan már a 2008-as válság előtti szintet súrolják a mostani számok, a növekedés igen nagy részét Budapest nyelte le, míg a vidéki városok lakáspiaci adatai még csak messziről közelítik a válság előtti számokat – írta a szerdai Világgazdaság.
Tavaly az eladott lakások összértéke a KSH szerint elérte az 1571 milliárd forintot, ez 34 százalékkal rávert a 2014-es adatra, és 4 százalékkal kevesebb, mint a válság előtti, 2008-as (nominális) érték.
De a forgalom növekedése már idén is tetten érhető: 22 százalékkal több lakás eladását regisztálták az első negyedévben, mint tavaly ilyenkor. Az árak tavaly 8-10, idén eddig 4-6 százalékkal emelkedtek. Budapesten például egymillióval nőtt a lakások átlagára 2016 első három hónapjában, így már 18,5 millióra jön ki a szám, ami a 2008-as nominális szintet 19 százalékkal lépi túl – ez reálértéken a 2008-as árak 97 százalékát jelenti a KSH szerint.
Mindez nem mondható el a vidéki piacról: a megyeszékhelyeken nominálisan 1 százalékkal haladja meg az idei árszint a 2008-ast, a kisebb településeken pedig jelentősen el is marad attól. Reálértékben a vidéki piac messze van a válság előtti szinttől: a megyeszékhelyeken 17, a kisebb városokban 27, a községekben pedig 34 százalékkal érnek kevesebbet reálértéken a lakások, mint anno.
Piaci szakértők az év második felére már stagnálást várnak egyes területeken.
