Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A párt, igaz, érdemi versenytárs híján és általános közöny közepette nyerte meg nemrég az orosz elnöki rendszerben nem túl jelentős parlamenti választásokat. Putyin és a párt népszerűségének korábbi alakulása viszont kifejezetten érdekes. A VCIOM Kreml-közeli közvélemény-kutató intézet és az ohiói állami egyetem egyik kutatója ugyanis kimutatta: az infláció növekedése 2015 márciusa és 2016 januárja között kétszámjegyű volt, elérte a 17 százalékot is. Ilyenkor, gondolná az ember, biztos csökken az elnök népszerűsége. A Putyin elfogadottságát vizsgáló felmérések viszont azt jelezték, hogy az áremelkedés gyorsulásakor Putyin népszerűsége nőtt. Amikor lassult az infláció, valamelyest visszaestek Putyin és a hatalompárt mutatói is.
A kutatók erről a különös tapasztalatukról a Védomosztyi című napilapnak is beszámoltak és magyarázatot is adtak. Amikor romlik a gazdasági helyzet, például emelkednek az árak, Putyin gyakran megjelenik a tévé képernyőjén és utasításokat osztogat a kedvezőtlen folyamatok megfékezésére. Vagy a Nyugat szankciós politikáját ostorozza a belső gazdasági bajokért. Ha a gazdasággal éppen nincs baj, Putyin inkább a szíriai orosz fellépésről beszél és Oroszországot újra nagyhatalomnak láttatja.
Putyin tehát a „jó király”, pontosabban a „jó cár” benyomását kelti és el is tudja hitetni az emberekkel, hogy nem ő és a politikája felelős a gazdasági bajokért. Ezért aztán olyan negatív gazdasági tendenciákból is profitál, amilyenekbe a nyugati a politikusok akár bele is bukhatnak.
