Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Ez a Világbank most közzétett, 84 országban végzett vizsgálatának eredményéből derül ki, amelyet a párizsi Les Echos ismertet. 1990-hez képest a felére csökkent az extrém szegénység. Miközben tehát a globális növekedéssel bajok vannak, a közeli jövő kilátásai sem a legjobbak, soha nem látott mértékben csökken a valóban nagyon szegény emberek száma.
Kínában, Indonéziában és Indiában a leglátványosabb a mélyszegénységből való kitörés. Ugyanakkor a Szaharától délre fekvő afrikai országokban és, itt-ott Dél-Ázsiában is, még csak lassan megy a felemelkedés. De van az éremnek egy másik oldala is, mert a Világbank jelentése összességében mégis a jövedelemkülönbségek növekedését jelzi.
A világ népességének a gazdagság szerinti felső hatvan százaléka a gyorsabban gyarapodik, mint az alsó negyven százalék. Vagyis a jómódban élők gyorsabban gazdagodnak, mint a rászorulók. És a felső hatvan százalékon belül is nagyok a különbségek a legvagyonosabbak és a középosztálybeliek gyarapodása között.
Nem véletlen, hogy a középosztályi elégedetlenséget túldramatizáló és arra tudatosan rájátszó politikai erők, vagyis általában a populizmus, ma már komoly gazdasági kockázati tényező a fejlett országokban a Fitch Ratings hitelminősítő szerint. És vannak konkrét következmények is, hiszen a populista propaganda egyik nagy győzelme a Brexit, amelynek következményei pont azokat a rétegeket sújtják majd, akik az unióból való kilépésre szavaztak.
Donald Trump esetleges győzelme is komoly veszélyeket jelentene a világkereskedelem egész rendszerére. A The Economist legutóbbi számában rámutatott, hogy hiába „mentene meg” Trump amerikai munkahelyeket, a protekcionista politika épp az alsó középosztályban okozna érzékelhető életszínvonal-csökkenést.
