Az állam visszavesz: Talpon maradni a vörösiszap-katasztrófa után

A versenyszektorban, a feldolgozóiparban a cégek megmentése inkább ritka kivétel, mint szabály a piacgazdaságokban. Magyarország ebből a szempontból (is) kakukktojás: itt mások a kormányzati célok és mások az eszközök, az Orbán-kormány a konfliktusok enyhítésére, büntetés gyanánt, vagy hirtelen iparpolitikai ötlettől vezérelve is rászánta magát arra, hogy maga legyen a kiszemelt vállalkozás fő tulajdonosa.

Magyar Alumínium: természeti katasztrófából anyagiba

A kormány a 2010 októberében tíz ember halálát és százak sebesülését, 30 milliárd forintnál is több kárt okozó vörösiszap-katasztrófa után szinte azonnal állami felügyelet alá helyezte az ajkai timföldgyárat üzemeltető Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t. A cégnél minden jelentős kereskedelmi ügylethez szükség volt a katasztrófavédelmi ellenőrök engedélyére. Noha kormányzati körökben is célozgattak arra, hogy a szocialista érdekcsoporthoz közelinek vélt Mal-részvényes családok kezéből átveszik a vállalkozást, 2011 nyarán az állam megszüntette a közvetlen kontrollt. Viszont röviddel ezután Illés Zoltán környezetügyi államtitkár nyomására az év szeptemberében 135 milliárd forintos, gigaméretű veszélyeshulladék-bírságot rótt ki a zöldhatóság, miközben a katasztrófa elhárításának több milliárd forintos költsége, valamint az ugyancsak hatósági kötelezés alapján előírt technológiaváltás terhei is nyomták a céget. A 2010-ben még 33,6 milliárd forintos árbevétel a megrendelők elbizonytalanodása miatt egy évvel később 32,7 milliárdra, 2012-ben már drámai mértékben, 26,2 milliárd forintra zuhant. Ekkor az üzemi veszteség 4,7 milliárd forintra, a mérleg szerinti ráfizetés 2,67 milliárd forintra rúgott.

Kattintson galériánkért!

Stiller Ákos

Állami beavatkozás

Bár a kormányzat évekig tárgyalt a 2010-ben még 1100 főnél több dolgozót foglalkoztató Mal megvételéről, végül 2013-ban más megoldást próbált megjátszani. A totális csőd és az azonnali gyárbezárás elkerülésére nemzetgazdaságilag kiemelt vállalkozássá nyilvánította a céget. Így állami felszámoló irányítása alá került, miközben megalakult egy tisztán állami tulajdonú zrt. is, Nemzeti Mal-A elnevezéssel. Az elképzelés úgy körvonalazható, hogy a pénzügyi terhektől megszabadított állami alumíniumgyártó „segíti a felszámolás alatti Mal működését”, majd „a későbbiekben fokozatosan átveszi a Mal Zrt. tevékenységeit és munkavállalóit, ezzel biztosítva a térségben felhalmozott munkakultúra fennmaradását”. Legalábbis ez a megjegyzés olvasható az f. a., azaz felszámolás alatt álló cég 2013-as évről készült mérlegbeszámolójában. Csakhogy a manőver nem jött be, vagyis hiába kaparintotta meg a Malt az állam a felszámolás során. A Nemzeti Mal-A abban az évben közel 300 millió, majd 2014-ben és 2015-ben 0 Ft árbevételt produkált.

Nehézségek

A Mal Zrt. létszáma a felszámolás alatt a 2013-as ezer főről mára a felére csökkent – összegezte Szegőné Kemerle Judit felszámoló. Információink szerint ennek oka az volt, hogy a gazdaságosan kitermelhető bauxitvagyon megcsappanásával már a felszámolás előtt megkezdődött a bányák bezárása, és leállt a timföld-előtermék alumínium-hidrát gyártása is – a vörösiszap-hulladék elhelyezésének nehézségei miatt. Az egykor 30 milliárd forint eszközállományú Mal ingó és ingatlan vagyontárgyait a felszámoló eredetileg 17 milliárd forintért hirdette meg, majd 2014 végén a termelő berendezéseket csupán néhány milliárdért tudta eladni négy cégnek, köztük az Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt.-nek és az IC Profil Kft.-nek, amelyek tulajdonosai között öt ország szakmai befektetői találhatók.

Vádlottak a Veszprémi Törvényszéken 2012-ben.

MTI / Szigetváry Zsolt

Talpon maradni

Az egymással részben rokoni kapcsolatban is álló tulajdonosi hátterű cégek vásárolt timföldet és hidrátot dolgoznak fel, döntően az Inotal részére. „Abban állapodtunk meg a felszámolóval, hogy a teljes engedélyezési folyamat lezárásáig a Mal f. a. dolgozói végzik továbbra is a termelést, immár bérmunkában, a mi cégeink megbízásából, az általunk megvett eszközökön” – mondta a HVG-nek Somogyi Ferenc, az ICP ügyvezető igazgatója, egyben az Inotal cégvezetője. A termelésben közvetlenül foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 500 főre csökkent. A szakember szerint megkísérlik az évek óta elmaradt beruházások pótlását is. „Az iszapkatasztrófa után a munkahelyek jogos védelmével indokolták a Mal fennmaradásának szükségességét, most már inkább nehézséget okoz a szükséges létszám biztosítása néhány speciális munkakörben” – közölte az ügyvezető. A cél a talpon maradás.

Nem azokat vádolták a vörösiszapperben, akiket kellett volna

Az ítéletet kihirdető Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szerint az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna, a tudósítások nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt a perről, ahol első fokon mindenkit felmentettek, de a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült.