A versenyszektorban, a feldolgozóiparban a cégek megmentése inkább ritka kivétel, mint szabály a piacgazdaságokban. Magyarország ebből a szempontból (is) kakukktojás: itt mások a kormányzati célok és mások az eszközök, az Orbán-kormány a konfliktusok enyhítésére, büntetés gyanánt, vagy hirtelen iparpolitikai ötlettől vezérelve is rászánta magát arra, hogy maga legyen a kiszemelt vállalkozás fő tulajdonosa.

Magyar Alumínium: természeti katasztrófából anyagiba

A kormány a 2010 októberében tíz ember halálát és százak sebesülését, 30 milliárd forintnál is több kárt okozó vörösiszap-katasztrófa után szinte azonnal állami felügyelet alá helyezte az ajkai timföldgyárat üzemeltető Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t. A cégnél minden jelentős kereskedelmi ügylethez szükség volt a katasztrófavédelmi ellenőrök engedélyére. Noha kormányzati körökben is célozgattak arra, hogy a szocialista érdekcsoporthoz közelinek vélt Mal-részvényes családok kezéből átveszik a vállalkozást, 2011 nyarán az állam megszüntette a közvetlen kontrollt. Viszont röviddel ezután Illés Zoltán környezetügyi államtitkár nyomására az év szeptemberében 135 milliárd forintos, gigaméretű veszélyeshulladék-bírságot rótt ki a zöldhatóság, miközben a katasztrófa elhárításának több milliárd forintos költsége, valamint az ugyancsak hatósági kötelezés alapján előírt technológiaváltás terhei is nyomták a céget. A 2010-ben még 33,6 milliárd forintos árbevétel a megrendelők elbizonytalanodása miatt egy évvel később 32,7 milliárdra, 2012-ben már drámai mértékben, 26,2 milliárd forintra zuhant. Ekkor az üzemi veszteség 4,7 milliárd forintra, a mérleg szerinti ráfizetés 2,67 milliárd forintra rúgott.

Állami beavatkozás

Bár a kormányzat évekig tárgyalt a 2010-ben még 1100 főnél több dolgozót foglalkoztató Mal megvételéről, végül 2013-ban más megoldást próbált megjátszani. A totális csőd és az azonnali gyárbezárás elkerülésére nemzetgazdaságilag kiemelt vállalkozássá nyilvánította a céget. Így állami felszámoló irányítása alá került, miközben megalakult egy tisztán állami tulajdonú zrt. is, Nemzeti Mal-A elnevezéssel. Az elképzelés úgy körvonalazható, hogy a pénzügyi terhektől megszabadított állami alumíniumgyártó „segíti a felszámolás alatti Mal működését”, majd „a későbbiekben fokozatosan átveszi a Mal Zrt. tevékenységeit és munkavállalóit, ezzel biztosítva a térségben felhalmozott munkakultúra fennmaradását”. Legalábbis ez a megjegyzés olvasható az f. a., azaz felszámolás alatt álló cég 2013-as évről készült mérlegbeszámolójában. Csakhogy a manőver nem jött be, vagyis hiába kaparintotta meg a Malt az állam a felszámolás során. A Nemzeti Mal-A abban az évben közel 300 millió, majd 2014-ben és 2015-ben 0 Ft árbevételt produkált.

Nehézségek

A Mal Zrt. létszáma a felszámolás alatt a 2013-as ezer főről mára a felére csökkent – összegezte Szegőné Kemerle Judit felszámoló. Információink szerint ennek oka az volt, hogy a gazdaságosan kitermelhető bauxitvagyon megcsappanásával már a felszámolás előtt megkezdődött a bányák bezárása, és leállt a timföld-előtermék alumínium-hidrát gyártása is – a vörösiszap-hulladék elhelyezésének nehézségei miatt. Az egykor 30 milliárd forint eszközállományú Mal ingó és ingatlan vagyontárgyait a felszámoló eredetileg 17 milliárd forintért hirdette meg, majd 2014 végén a termelő berendezéseket csupán néhány milliárdért tudta eladni négy cégnek, köztük az Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt.-nek és az IC Profil Kft.-nek, amelyek tulajdonosai között öt ország szakmai befektetői találhatók.

Talpon maradni

Az egymással részben rokoni kapcsolatban is álló tulajdonosi hátterű cégek vásárolt timföldet és hidrátot dolgoznak fel, döntően az Inotal részére. „Abban állapodtunk meg a felszámolóval, hogy a teljes engedélyezési folyamat lezárásáig a Mal f. a. dolgozói végzik továbbra is a termelést, immár bérmunkában, a mi cégeink megbízásából, az általunk megvett eszközökön” – mondta a HVG-nek Somogyi Ferenc, az ICP ügyvezető igazgatója, egyben az Inotal cégvezetője. A termelésben közvetlenül foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 500 főre csökkent. A szakember szerint megkísérlik az évek óta elmaradt beruházások pótlását is. „Az iszapkatasztrófa után a munkahelyek jogos védelmével indokolták a Mal fennmaradásának szükségességét, most már inkább nehézséget okoz a szükséges létszám biztosítása néhány speciális munkakörben” – közölte az ügyvezető. A cél a talpon maradás.