szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

A válasz: sehonnan. Aggódnia nem kell ugyan a sugárzástól, de azért furcsa, mekkora zűrzavar van az uniós szabályok betartása körül.

Tetszetős csomagolású makréla hever az egyik szupermarket hűtőládájában, mínusz 18 fokban. A zsigerelt egész darabok több mint egy kiló mennyiségben, közel 2 ezer forintért kínálkoznak a serpenyőbe vagy a sütőbe. Amikor azonban tudatos vásárlót játszva megnézzük, hogy honnan való a csemege, a fagytól zizegős műanyagzacskón csak ezt látjuk: „Származási hely: Írország. Halászati terület: FAO 27, Atlanti-óceán észak-keleti térsége”.

Ebből leginkább csak Írország említése ad támpontot, bár elsőre fogalmunk sincs, hogy az országot körülvevő tenger melyik részén halászhatták. Például Dublin mellett, ahol jókora a hajóforgalom, vagy messze nyugatra, kint az Atlanti-óceánon?

©

Egyetlen reményünk a FAO 27-es kódban van, de

  • egyrészt erről ott helyben, a boltban fogalmunk sincs, hogy micsoda,
  • másrészt amikor utánanézünk, akkor rájövünk, hogy semmi érdemi információt nem tudunk meg, hiszen olyan nagy a körzet, hogy a hal származásának megállapításánál akár 5-6 ezer kilométert is simán tévedhetünk.

De még ha tudnánk is, hogy tutira ír ez a hal, akkor sem tudnánk, hogy melyik tengerrészről származik, mert ehhez az Írországot körülölelő alterületek egyikét is be kellene azonosítanunk. Ez azonban végképp nem megy, és itt fel is adhatjuk a küzdelmet.

©

Ám nem kellene kudarcot vallanunk, ha az Európai Unió szándéka érvényesülne. Az EU ugyanis előírja a gyártóknak, hogy a csomagoláson (más előírások mellett) pontosabban tájékoztassák a fogyasztót a halászati helyről is: az általunk látott makrélán például fel kellett volna tüntetni a 27-es körzethez tartozó alterületet is. Sőt, indokolt esetben térképet vagy piktogramot is rá kellett volna nyomtatni, mert azzal sem mentünk volna sokra, ha mondjuk megnevezik a VIIb alterületet.

A kérdéses makréla gyártóját csak azért nem nevezzük meg, mert a jelenség általános: amikor végigjártuk a nagy szupermarketláncokat, egyetlen olyan fagyasztott halat sem láttunk, amelyen alterületeket közöltek volna. Márpedig e nélkül gyakorlatilag fogalma sincs a fogyasztónak, hogy honnan származik a hal.

Ezek a folyamatok sajnos nem mindig mennek zökkenőmentesen, illetve az ellenőrzés is sok esetben elég nehézkes

– mondta lapunk megkeresésére Kovács Éva, a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szakértő tanácsadója.

Amikor egy jelentős piaci szereplőnek számító gyártó-forgalmazó céget szembesítettünk a problémával, azt mondta, az uniós szabályok értelmezése nem egyértelmű. Már az sem mindegy például, hogy a hal panírozott, vagy nem, és sokszor a gyártóknak sem világos, hogy mikor mit kell feltüntetni a csomagoláson. Az iparágban ugyans elindult egy kezdeményezés az egységes jogértelmezésre, ennek eredményét azonban még sehol sem látni.

De sokat ez sem fog segíteni rajtunk.

Az alterületek feltüntetése ugyanis csak az EU-val határos tengereknél (lenne) kötelező, vagyis a FAO 27-es és a FAO 37-es körzetekben (Atlanti-óceán északkeleti térsége, illetve Földközi- és Fekete-tenger). A magyar boltokban kapható halak többsége viszont (nem reprezentatív tájékozódásunk alapján) a FAO 61-es és a FAO 67-es területről származik.

Ezek is hatalmas, több ezer kilométer átmérőjű óceáni területek, a 67-es körzet az Egyesült Államokhoz (Alaszka) és Kanadához tartozik, a 61-es viszont végképp bármi lehet, Kína, Dél-Korea, Japán vagy akár Oroszország is. Találtunk még halat a FAO 41-es területről, amely vélhetően főleg az argentin halászatot takarja, és a FAO 34-esből is, amely ismét nagyon vegyes: az is lehet, hogy spanyol halászhajók hálójának gyümölcsét esszük valahonnan a Kanári-szigetek közeléből, de az is lehet, hogy jóval délebbre, afrikai halászok fogták. Az alábbi térképen sötéttel jeleztük, honnan jön a legtöbb Magyarországon kapható hal.

©

(Hogy teljes legyen a kép: a sokat kritizált pangasius is az eddig tárgyalt tőkehalak, heringek, makrélák és hekkek mellett szokott lenni a pultokban, ám ezek szinte mindegyike vietnami tenyészetből származik, vagyis nem nyílt tengeri fogás.)

A tudatos vásárló helyzetét ráadásul tovább nehezíti, hogy ha feldolgozott terméket (sprotnit paradicsomszószban, esetleg szardíniát piri-piri mártásban és hasonlókat) szeretne venni, akkor már FAO kódokkal sem találkozik, az pedig már tényleg semmit sem mond, hogy például a konzervheringet valahol Lengyelországban rakták a dobozba.

Az egész akár szőrszálhasogatásnak is tűnhet, egészen addig, amíg – egy olvasónkhoz hasonlóan – fel nem tesszük a kérdést: honnan tudjuk például, hogy a pultban lévő hal elég messze élte le a földi életét Fukusimától? Ha csak annyit látunk a csomagoláson, hogy FAO 61, akkor lehet, hogy az atomerőmű közelében halászták, de az is lehet, hogy ezer kilométerekkel távolabb, akár Kínától délre.

Már csak azért is birizgálja a magyar vásárló agyát Fukusima, mert Japán pár hete tiltotta meg minden magyar baromfi importját, miután egy pulykákat tartó Békés megyei, tótkomlósi gazdaságban madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar Földművelésügyi Minisztérium hiába jelezte azonnal, hogy a kimutatott szerotípus még sosem okozott emberi megbetegedést, a bojkottot a japánok azonnal életbe léptették.

És mi a helyzet a japán halakkal, van-e bennük radioaktív cézium 137-es izotóp?

– teheti fel a kérdést a bajba jutott magyar baromfitenyésztő.

Megkérdeztük az ügyben a Nébihet (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), amely azt közölte, hogy a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követően az Európai Bizottság azonnal szabályozta a Japánból származó vagy onnan szállított takarmányok és élelmiszerek behozatalát. Eszerint pedig az unióba való belépés helyén mindig mérik a radioaktivitást, ráadásul Magyarországra közvetlenül Japánból – a Nébih tudomása szerint – elvétve érkezik nagyobb mennyiségben élelmiszer.

Tonhal érkezik a japán Kesennuma városának kikötőjébe.
©

Mindenesetre a vizsgálatok alapján a Nébih azt mondja, hogy

az érintett halászati területekről származó élelmiszerek céziumtartalma nem érte el a kimutatási határértéket sem, ami a rendeletben meghatározott határértéknek egyébként is csak a tizedrésze lenne.

„A különböző halfajok fogási helyének pontosabb ismerete sem mindig segít a minőség meghatározásában, a Fukusimában történt baleset hatása a tengeráramlatok, illetve a vándorló halfajok miatt sokkal távolabbra juthatott, mint az adott FAO halászati körzet határai, bár tudtommal a halakban mért sugárzás sehol nem haladta meg a megengedett szintet” – mondja Kovács Éva.

A japánok egyébként a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-ellenőrzési rendszerét vezették be Fukusima miatt, és még ma is zárva tartanak jó pár halászati területet. A témában született legutóbbi kutatás szerint a japán vizekből származó halak minimális veszélyt hordoznak az emberre.

A magyarok egyébként továbbra is egészen kevés halat fogyasztanak, évente fejenként alig 3 kilót, ami – a FAO adatai szerint – az éves húsfogyasztásunknak mindössze 4-5 százaléka. Ezen belül is messze a ponty a domináns, és a vásárolt halak mintegy fele élő, ezzel szemben a fagyasztott termékek csak 20-25 százalékot képviselnek.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Könnyűszerkezetes technológiával épült börtönt adtak át Veszprémben

Könnyűszerkezetes technológiával épült börtönt adtak át Veszprémben

Napközben kellemes meleg, este szokatlan hűvös lesz

Napközben kellemes meleg, este szokatlan hűvös lesz

Radar360: Újra korlátozásokat hoz a járvány

Radar360: Újra korlátozásokat hoz a járvány