Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Jövőre az ideinél jóval gyorsabb ütemben bővülhet Magyarország gazdasága a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint, amelyben az idén 1,7 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít a párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet.
Az OECD korábbi, júniusi előrejelzésében még alacsonyabb idei (1,6 százalékos) bővülést jelzett előre, igaz, 2017-re 3,1 százalékot várt.
A gazdasági növekedés jövő évi gyorsulásában közrejátszik, hogy új infrastrukturális beruházások valósulnak meg, amelyeket az Európai Unió szerkezeti forrásaiból lehet finanszírozni. Az EU-s finanszírozás ciklikussága miatt ezek a források korlátozottan voltak elérhetők 2016-ban, így akkor a növekedéshez is kevésbé járulhattak hozzá.
A prognózis szerint a lakossági fogyasztás idén 5 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,7 százalékkal nő. A fogyasztás növekedését erősíti a foglalkoztatottság bővülése, amelyhez a továbbra is jelentős közmunkaprogram, továbbá a bérek gyorsabb emelkedése járul hozzá - írták.
A lazuló pénzügypolitika, amely részben alacsonyabb személyi jövedelemadót és más intézkedéseket takar, a gazdaság növekedését támogatják. A gazdasági kapacitáskihasználtság növekedésével nőhetnek a bérek és a fogyasztói árak. Az infláció 2018 végére eléri a 3 százalékos hivatalos célt - összegezték.
Az elemzés szerint a vállalati beruházások szintje növekedhet, mert könnyebb hitelhez jutni, különösen a kis- és középvállalatoknak. A lakásépítések száma is emelkedhet a nagyobb jelzáloghitelezés és a kormányzati támogatások miatt.
A legtöbb új munkahely a versenyszférában jön létre, míg a közmunkában foglalkoztatottak aránya fokozatosan csökken. Az OECD véleménye szerint a közmunkaprogram leépítése és a költségvetési források átcsoportosítása infrastrukturális beruházásokra, növelhetné a termelékenységet.
A munkanélküliség a szervezet szerint az idei 5,1 százalékról jövőre 4,5 százalékra, majd 2018-ban 4,4 százalékra csökkenhet.
Lassul az exportnövekedés, csökken az államadósság
A jelentés rámutat arra, hogy a növekvő munkaköltségek és a gyenge piacok az exportnövekedés lassulását eredményezik, az exportőrök eddig árcsökkentéssel maradtak versenyképesek, de ez nem folytatódhat örökké. Az export növekedése a 2016-os 8,2 százalékról 5,9 százalékra lassulhat 2017-re.
Az adósságszolgálati költségek 1 százalékponttal csökkentek 2013 óta, ami nagyobb költségvetési mozgásteret biztosít. 2017-ben laza költségvetési politikát folytathat az állam, mert emelkednek a bérek, a beruházások és a lakhatási támogatások - írták.
Az államadósság maastrichti kritériumok szerint számolt mértéke fokozatosan csökken, a GDP-hez viszonyított arány az idei 75,1 százalékról jövőre 74,1 százalékra, majd 2018-ban 72,8 százalékra eshet.
Az OECD szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre nem változtat 0,90 százalékos alapkamatán.
