szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egyre kevesebb külföldi bankvezető érkezik Londonba tartós kiküldetésre, mivel a nagy pénzügyi szolgáltató cégek tartanak a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-tagsági népszavazás következményeitől, és ezt alaposan megszenvedi a londoni luxusingatlanok piaca is.

A Financial Times által kérdezett ingatlanközvetítők egyike a brit gazdasági napilapnak elmondta, hogy az év eleje óta a felére csökkent a londoni luxusbérlemények kereslete a külföldről érkező vállalati képviselők részéről. A meg nem nevezett közvetítőiroda vezérigazgatója szerint a cég által London belvárosában lebonyolított ingatlankiadási ügyleteken belül a korábbi 30 százalékról 16 százalékra zuhant az olyan lakásbérleti szerződések aránya, amelyeket külföldről Londonba helyezett vállalati kiküldöttek kötöttek.

A Financial Times szombati körképében idézett ingatlanpiaci adatok szerint London belvárosi negyedeiben már a harmadik negyedévben - vagyis közvetlenül a brit EU-tagságról tartott június végi népszavazás után - 7 százalékkal, 941 fontra (350 ezer forint) esett a prémiumkategóriás ingatlanok átlagos heti bérleti díja.

A londoni luxusingatlan-piacra szakosodott egyik legnagyobb közvetítő cég, a Savills arról számolt be, hogy a külföldről Londonba érkező vállalati kiküldöttek számára a küldő cégek által megszabott átlagos ingatlanbérleti keret az elmúlt egy évben heti 900-1000 fontról 800-900 fontra csökkent.

Londoni pénzügyi elemzők már jó ideje figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi központjában a kilépés az EU-ból. Főleg akkor, ha Nagy-Britannia kiszorul az EU egységes belső piacáról is, mivel így megszűnne a Londonban működő pénzügyi társaságok euróövezeti szolgáltatásnyújtási jogosultsága.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég által összeállított tanulmány szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban. Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely kerülhet veszélybe Londonban. A legrosszabb forgatókönyv szerint mindez akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain. A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint mindez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!