Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben - közölte Vecernji List című horvát napilap szombaton a Global Arbitration Review cikkére hivatkozva, amelyet több kormányhoz közeli horvát forrás is megerősített számára. 

A lap arról is értesült: a genfi döntőbíróság határozata szerint a felperes Horvátországnak, amely elveszítette a pert, a költségeket teljes egészében állnia kell, mégpedig mielőbb. 

MTI / Varga György

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. 

A genfi döntőbíróság ezzel szemben csaknem kétszáz oldalon indokolja, miért utasította el a horvát vádakat, amelyek szerint Ivo Sanader volt miniszterelnök a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt. korábban számos alkalommal visszautasította a vádakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat.

A dokumentum, amelyben a választottbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasítja, egyelőre titkos. A lap szerint addig, amíg mindkét fél bele nem egyezik a nyilvánosságra hozásába. Az újság azt is tudni véli, hogy Horvátország nem szeretné, ha az ügyben született döntés indoklása napvilágot látna. 

A Nacional című horvát hetilap legújabb számában arról cikkezett, hogy Horvátország ellen, a Mol javára szavazott a döntőbíróság horvát képviselője is, Jaksa Barbic bíró. A lap főszerkesztője a horvát közszolgálati televízió egyik műsorában az állította: ezt két, az ügyre rálátással bíró forrás is megerősítette számára. Barbic bíró a hetilapnak nem erősítette meg, sem cáfolni nem volt hajlandó a hírt. 

Miután kiderült, hogy Horvátország elvesztette a döntőbírósági pert, Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból, mégpedig a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából, amelyet nyilvános részvénykibocsátás (IPO) útján valósítanának meg. 

Az ügylet hátteréről olvassa el alábbi írásunkat:

Mol-Ina: Mindent vissza!

A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség élén októberben parlamenti választást nyerő Andrej Plenkovic karácsonyi ajándékként, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be december 24-én, hogy kivásárolnák a Molt az Inából.(A bejelentésről és annak pontos tartalmáról, horvát motivációjáról további részleteket olvashatnak a HVG hetilap friss számában.) A zágrábi tőzsdén jegyzett horvát olajipari cég papírjai ugrottak is fölfelé 9 százalékot.

A hír azonban sokkal negatívabb hatást ért el, mint amire a kormány számított. Ellenzéki és kormánypárti politikusok szerint is népszavazást kellene tartani a kormány elképzeléséről, a HEP dolgozóinak szakszervezete pedig bejelentette, hogy sztrájkba lépnek. Davor Bernardic, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke szerint az INA visszavásárlásának célja az elterelés, hogy a kormány privatizálhassa az elektromos műveket. 

Gazdasági szakértők szerint az INA-t visszavásárolni csak olcsón, piaci ár alatt érdemes, és azonnal, drágán túl kell adni rajta. Az INA túl kicsi, nem rendelkezi nagy olajtartalékokkal. A sziszeki finomítót valószínűleg be kell zárni, és a rijekai fenntarthatósága is kérdéses néhány millió kuna befektetés nélkül - írta a Vecernji List című napilapban Milan Racic elemző-szakértő. Megjegyezte: a korlátozott tartalékok, a piac és menedzsment korlátozott jövőképet vetítenek előre.