Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"a94c89f4-2ab8-42ad-9323-6e48d93d92a5","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"A díjat csaknem harminc éve alapították, és hat éve élesztették újra. A nyolc, most elismert művész lábnyomát szeptemberben, az Operettszínház előtt avatják majd fel.","shortLead":"A díjat csaknem harminc éve alapították, és hat éve élesztették újra. A nyolc, most elismert művész lábnyomát...","id":"20250603_Kovats-Adel-Kiss-Mari-es-Reviczky-Gabor-is-bekerultek-a-Halhatatlanok-Tarsulataba","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a94c89f4-2ab8-42ad-9323-6e48d93d92a5.jpg","index":0,"item":"4a9a1966-2cc9-4bca-9967-533a462bf398","keywords":null,"link":"/kultura/20250603_Kovats-Adel-Kiss-Mari-es-Reviczky-Gabor-is-bekerultek-a-Halhatatlanok-Tarsulataba","timestamp":"2025. június. 03. 11:46","title":"Kováts Adél, Kiss Mari és Reviczky Gábor is bekerültek a Halhatatlanok Társulatába","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b12be07d-47c2-4db0-b094-8d5ea6abbc8d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Stefano Addeo nemrég egy olyan bejegyzést tett közzé, amelyben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök 8 éves lányának halálát kívánta. Miután botrány lett belőle, a tanárként dolgozó férfi a ChatGPT-t hibáztatta a történtekért.","shortLead":"Stefano Addeo nemrég egy olyan bejegyzést tett közzé, amelyben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök 8 éves lányának...","id":"20250603_stefano-addeo-giorgia-meloni-chatgpt-fenyegetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b12be07d-47c2-4db0-b094-8d5ea6abbc8d.jpg","index":0,"item":"8a5fd8dd-bb6c-4889-ab4a-576ba60f6262","keywords":null,"link":"/tudomany/20250603_stefano-addeo-giorgia-meloni-chatgpt-fenyegetes","timestamp":"2025. június. 03. 13:33","title":"Halálosan megfenyegette Giorgia Meloni lányát, a ChatGPT-t hibáztatja az olasz tanár","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"60dd5166-098a-4efd-bdfd-b9da9442b36d","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig sokkal gyakoribbak – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfélfok közleményéből.","shortLead":"Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben...","id":"20250604_Veszesen-felgyorsult-a-Balaton-vizenek-melegedese","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/60dd5166-098a-4efd-bdfd-b9da9442b36d.jpg","index":0,"item":"c87a2bbe-106f-4c7f-83ea-d59ad7f933a2","keywords":null,"link":"/tudomany/20250604_Veszesen-felgyorsult-a-Balaton-vizenek-melegedese","timestamp":"2025. június. 04. 07:00","title":"Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8645c187-9c2e-4914-b40d-4ec561317c5c","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Itt a megoldás arra az esetre, ha csak egy finom kis tuningra lenne szükségünk BMW X5 fronton.","shortLead":"Itt a megoldás arra az esetre, ha csak egy finom kis tuningra lenne szükségünk BMW X5 fronton.","id":"20250602_Finom-tuningot-kapott-az-itthon-legkelendobb-BMW","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8645c187-9c2e-4914-b40d-4ec561317c5c.jpg","index":0,"item":"67ce4529-53ad-46a1-aa45-f566fd01ae61","keywords":null,"link":"/cegauto/20250602_Finom-tuningot-kapott-az-itthon-legkelendobb-BMW","timestamp":"2025. június. 04. 06:41","title":"Finom tuningot kapott az itthon legkelendőbb BMW","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"425a5c3a-ccef-44ab-991a-6cfb8727086a","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A kialakult üzengetés ellenére az NGM nem tervez változtatni az iparűzési adónak a parlament előtt lévő módosításán – erősítették meg lapunknak a tárca illetékesei.","shortLead":"A kialakult üzengetés ellenére az NGM nem tervez változtatni az iparűzési adónak a parlament előtt lévő módosításán –...","id":"20250604_NGM-iparuzesi-ado-modositas-szerencsejatek-kaszino-karacsony-gergely-nagy-marton","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/425a5c3a-ccef-44ab-991a-6cfb8727086a.jpg","index":0,"item":"6864cacd-126d-43e5-903c-2c7692cdec0d","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250604_NGM-iparuzesi-ado-modositas-szerencsejatek-kaszino-karacsony-gergely-nagy-marton","timestamp":"2025. június. 04. 15:29","title":"NGM a HVG-nek: igazságos és marad az iparűzési adó módosítása","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Trump hadüzenete a tudománynak Amerika gazdasági és katonai versenyképességét veszélyezteti – vezeti le a The Washington Postban Max Boot történész-publicista. Lengyelország önmaga ellen folytat háborút, és ismét nevetség tárgya lett, amikor egy botrányoktól övezett jobboldali szélsőségest választott elnöknek – írja Slawomir Sierakowski a Project Syndicate-en. Putyint meg kell ijeszteni, csak az vezet el az igazságos békéhez – állítja Richard Kemp katonai szekértő a The Daily Telegraphban. Témák és vélemények a világsajtóból.","shortLead":"Trump hadüzenete a tudománynak Amerika gazdasági és katonai versenyképességét veszélyezteti – vezeti le a The...","id":"20250604_Nemzetkozi-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe.jpg","index":0,"item":"87a5e175-7133-404a-9485-24303154d850","keywords":null,"link":"/360/20250604_Nemzetkozi-lapszemle","timestamp":"2025. június. 04. 10:52","title":"„Egy szuperhatalom öngyilkosságának tanúi vagyunk”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5cfe4725-6e43-4c27-8918-4c196209b53a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Ismét szerdán tartott kormányinfót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A nemzeti összetartozás napján a főváros, a civilek, a sajtó és a Pride ellehetetlenítéséről is kérdeztünk.","shortLead":"Ismét szerdán tartott kormányinfót Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter...","id":"20250604_Gulyas-Gergely-fovaros-a-civilek-a-sajto-Pride-ellehetetlenites-kormanyinfo-elo-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5cfe4725-6e43-4c27-8918-4c196209b53a.jpg","index":0,"item":"e04d633d-8c47-4914-a5cd-76ad09ea6391","keywords":null,"link":"/itthon/20250604_Gulyas-Gergely-fovaros-a-civilek-a-sajto-Pride-ellehetetlenites-kormanyinfo-elo-ebx","timestamp":"2025. június. 04. 14:37","title":"Kormányinfó: A kormány tárgyalást kezd a fővárossal, viták miatt halasztják az átláthatósági törvény elfogadását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4c93e130-b0f8-4e72-b19f-630957f1fa74","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Közép-Európa egyetlen „A kategóriás” fesztiválja meghívta Fliegauf Bence filmtámogatási rendszertől függetlenül készült legújabb filmjét, a Jimmy Jaguárt. A Fliegauftól szokatlan misztikus bűnügyi történet szeptember 11-étől látható a magyar mozikban.","shortLead":"Közép-Európa egyetlen „A kategóriás” fesztiválja meghívta Fliegauf Bence filmtámogatási rendszertől függetlenül készült...","id":"20250603_Fliegauf-Bence-allami-tamogatas-nelkuli-filmje-a-Jimmy-Jaguar-Karlovy-Vary-ban-versenyez","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4c93e130-b0f8-4e72-b19f-630957f1fa74.jpg","index":0,"item":"5ca540ca-9974-4eed-993e-aea7aab9d6cb","keywords":null,"link":"/kultura/20250603_Fliegauf-Bence-allami-tamogatas-nelkuli-filmje-a-Jimmy-Jaguar-Karlovy-Vary-ban-versenyez","timestamp":"2025. június. 03. 10:51","title":"Fliegauf Bence állami támogatás nélküli filmje, a Jimmy Jaguár Karlovy Varyban versenyez","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Belefáradt a 13 éves meddő és jó ideje viharos viszonyba a Mol és a horvát kormány. Ha utóbbi valóban visszaveszi a magyar cég részét, mindkét fél fellélegezhet.
A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség élén októberben parlamenti választást nyerő Andrej Plenkovic karácsonyi ajándékként, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be december 24-én, hogy kivásárolnák a Molt az INA-ból.(A bejelentésről és annak pontos tartalmáról, horvát motivációjáról további részleteket olvashatnak a HVG hetilap friss számában.) A zágrábi tőzsdén jegyzett horvát olajipari cég papírjai ugrottak is fölfelé 9 százalékot. Ha e mögött lehetett is némi manipuláció (mivel a börzén az INA papírjai évek óta ritkán cserélnek gazdát), az, hogy a Mol-részvények szintén drágultak – ha csak 3 százalékkal is –, már egyértelmű jelzés, hogy a piacnak tetszik a rég megromlott érdekházasság lezárásának ígérete.
Hivatalos vételi szándékkal a horvátok még nem álltak elő – az ottani lapok szerint valószínűleg a 2015-ben egyszer már előkerült ötletet reaktiválják Plenkovicék: az állami tulajdonban lévő horvát áramszolgáltató részleges eladásából teremtenék elő a vételre a pénz. Azt, hogy mindez tényleg a végjáték nyitánya, az is jelzi, hogy a Mol pár órával a horvát bejelentés után közleményben tudatta: kész e tárgyalások megkezdésére.
Andrej Plenkovic (összekulcsolt kézzel) mondta a magáét Orbán Viktornak Brüszelben, 2016 december közepén
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A „hogy is volt” emléke alaposan megkopott már, pedig az olajipari jövőképalkotás anno mindkét fél számára meseszerűen kezdődött. A helyzet jobb megértéséhez oda kell visszamenni, hogy az ezredfordulóra a közép-kelet-európai régió olajipara a Mol és az OMV rivalizálásával fordult rá. Míg az osztrák cég a bányászati koncessziószerzést és kitermelést (upstream) favorizálta, a Mol az olajfinomítói kapacitások növelésében (downstream) látta a meggazdagodás útját. A Mol döntött jobban, mert bár az OMV a tengerentúlon, az Északi-tengeren és Ausztráliában is ígéretes területekre rátette a kezét, ez a 2005-ig szinte stagnáló olajár mellett nem generált kiugró jövedelmezőséget. A Mol receptje viszont igen: az olcsón vett urali kőolaj feldolgozása után termékeit a jóval magasabb áron jegyzett Brent olajból számítottan értékesítette. Lényegében így lett 2000-ben kisebbségi, majd három évre rá többségi tulajdonosa a szlovák Slovnaftnak, és elkezdett szemezni a Balkán legnagyobb töltőállomás-hálózatával és olajfinomító kapacitásával rendelkező INA-val is.
A jugoszláv polgárháború utáni Horvátországnak égetően szüksége volt pénzre, az ország felépítéséhez így jól jött a Mol 2003-ban fizetett 505 millió dollárja. Ennyiért a magyar cég az OMV és a Rosznyeft elől elvihette az INA 25 százalékos pakettjét. A céget a gazdasági potenciálja mellett
azért tekintik a horvát hazafiság egyik szimbólumának, mert az 1964 óta jugoszlávként működő cég a szerbek elleni háborúban rengeteg pénzt (és kapcsolati tőkét – azzal pedig leginkább fegyverellátást) biztosított Zágráb számára.
A horvát állami vagyon koronagyémántjának teljes privatizációjáról ekkor szó sem esett. A Mol is megelégedett azzal, hogy kisebbségi tulajdonosként az INA-hoz küldhetett pár tehetséges szakembert, akik a magyar és szlovák finomítókban szerzett tapasztalataikra támaszkodva kezdhették meg új vágányra állítani a céget.
A legnagyobb balkáni töltőállomáshálózat az INA-é
Túry Gergely
Ekkor az INA éppen abban volt erős, amiben a Mol gyenge: sok külföldi projektben dolgozott. A bajok ott kezdődtek, hogy kiderült, ígéretes befektetéseit is rendre rosszul használta ki. Szíriában gyakorlatilag égette a pénzt, de az angolai kutatásokról is kiderült, hogy abból inkább a politikusok és a hatalomhoz húzó elit vadászni szerető tagjai húztak hasznot. A cég nyereségessé tétele a Mol beköltözésével sem lett kiemelt fontosságú, a 2005-től dinamikusan emelkedő olajár pedig bár növelte az INA bevételeit, nem tette stabilabbá a céget.
Korszerűtlen maradt a pénzügyi elszámolás, állandó gondok voltak a számviteli renddel, nem működött elfogadható kontrolling. Ellenben nőtt a cég belpolitikai fontossága, már abban az értelemben, hogy melyik politikust és pártját erősítsék megcsapolt forrásai.
A Mol–INA-konfliktus origójába ekkor mégsem az került, hogy a magyar cég többségi tulajdonossá akart válni, mert amikor 2008-ban 6,2 milliárd kuna, akkori árfolyamon 872,66 millió euró ellenében a Mol pakettje 47 százalékra hízhatott, az INA csődközeli állapotban volt.
A 2009 nyarán az INA-ba érkező új molos vezetésnek elsőként arról kellett döntenie, hogy a jövedéki adót fizesse-e be a horvát államkasszába vagy fizetést adjon a dolgozóknak. A menedzsment-jogosítványok Molhoz kerülésének fontosságát a horvát kormányban talán nem értették meg azonnal, de amikor az új INA-vezetés minden költést felfüggesztett, majd szoros budapesti kontroll alatt nekilátott, hogy Mol-kompatibilissé tegye a cég belső szerkezetét, leesett a tantusz. Idővel hétköznapiak lettek az olyan skizofrén helyzetek, hogy a horvátok számára egyszer csak „nem volt elég hazafi” Bojan Milosevic, viszont az INA-t ma is vezető Áldott Zoltánt (akinek horvát felesége és gyerekei vannak) „inkább horvátnak” könyvelik el, ha vita robban ki.
Üzemeltető: Mol
Túry Gergely
A Mol egyfajta közép-európai ellátásilánc-menedzsment rendszerben (SMC – Supply ChainManagement) igyekezett optimalizálni finomítóit. Ez azt jelentette, hogy egyben akarta kezelni a pozsonyi, a rijekai, a sziszeki és a százhalombattai gyárat, hogy ezáltal a teljes portfólió optimálisan működjön, egy-egy finomító zömmel arra fókuszálhasson, amiben a legjobb, a leghatékonyabb. Így vált általánossá, hogy
a magyarországi kutak jelentős része a pozsonyi finomítóból kapja a benzint, mert ott azt jobb hatékonysággal állítják elő; a százhalombattai pedig dízellel látja el a szlovák kutakat – mert a fejlesztéseivel is „arra feküdt rá” leginkább.
A néhány stratégiai kérdésben vétójogot megtartó horvát kormányok azonban a 2013-as EU-csatlakozás után is ragaszkodtak ahhoz, hogy mindent országhatáron belül tartsanak. A vállalatcsoportban ez önmagában veszteséget generált, de egy belső felmérés azt is kimutatta, hogy a kisebbik, de rosszabb állapotú sziszeki finomítóra 300 millió dollárt kellene költeni ahhoz, hogy azt a szintet hozza, ahonnan a pozsonyi és a százhalombattai finomító a fejlesztések előtt startolt. A Mol-INA-tervek zátonyra futását azonban mindezekkel együtt is hiba volna kizárólag a horvátokra fogni.
Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatójának több, a kinti viszonyokba belátást nyerő vezető is jelezte: a megegyezések helyett mindent erőből keresztülvivő irányítás hosszú távon bajt hozhat a Molra. 2010 márciusában már parlamenti vizsgálóbizottság alakult Zágrábban, hogy kiderítse, miképp került Mol-ellenőrzés alá a vállalat. És bár a bizottság végül eredménytelenül fejezte be a munkáját, a meghallgatott Ivo Sanader (a jobbközép politikus 2003–2009 között horvát kormányfő volt) már célkeresztbe került. 2011 májusában a horvát tőkepiaci felügyelet indított eljárást a Mol ellen, és mire júliusban az állásfoglalása megjelent – kimondva, hogy a Mol törvényesen szerezte meg az irányítási jogokat –, már elindult a 10 millió eurós kenőpénzről szóló ügy.
Azzal vádolták meg Hernádi Zsoltot, hogy Sanadertől ennyiért vette meg az olajcég irányítási jogait. A politikai boszorkányüldözés jeleit is mutató eljárás 2012 novemberében azzal zárult a zágrábi megyei bíróságon, hogy Sanadert – a többi között vesztegetés miatt – tíz év börtönbüntetésre ítélték. A legfelsőbb bíróság ezt később nyolc és fél évre enyhítette, majd tavaly nyáron az alkotmánybíróság az egészet hatályon kívül helyezte.
Az INA felzárkózását, de a Mol elképzeléseit sem szolgáló folyamat Hernádi Zsolt kriminalizálásával végérvényesen elmérgesedett (a cégvezető az interpolos körözési listáról csak tavaly novemberben került le végleg, miután elutasították a horvátok elfogatóparancs-megújítási kérelmét). A gyakorlatban 2012 közepe óta fennálló patthelyzeten semmit sem változtatott, hogy a magyar kormány bő 3 éve az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte a Mol menedzsmentjét.
De az sem, hogy a magyar olajcég 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát kormány ellen, amiért az szerinte nem teljesíti szerződési kötelezettségeit. Utóbbira a horvátok válasza az volt, hogy az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRA) fordultak 2014 elején: azt kérték a genfi székhelyű döntőbíróságtól, hogy nyilvánítsák részben semmissé azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban.
Hernádi Zsolt a bíróság előtt 2014-ben. Felmentették
MTI / Bruzák Noémi
A horvát érvelés – mely szerint e részvényesi szerződés első kiegészítése nagyobb hatalmat adott a Mol kezébe az indokoltnál, de elmaradtak a vállalt Mol-befektetések – az UNCITRA előtt nem bizonyult elegendőnek, így az ügy a Mol javára hozott döntéssel zárult. Ennek hírére adott viszontválasz volt Andrej Plenkovic karácsonyi meglepetés-bejelentése.
Az árat, amennyiért a Mol kivonulna az INA-ból, egyelőre nem lehet megmondani.
Pusztán az INA részvényárfolyamából kalkulálva a Molnak több mint 650 milliárd forintnyi horvát olajipari „váltója” vár kifizetésre. Ehhez még biztosan hozzáadódnak a menedzsmentjogok árai, és az sem valószínű, hogy Hernádiék lemondanának a lelépési díjról. Nem tudni biztosan, hogy a horvátoknak honnan lesz pénzük minderre, pláne úgy, mint a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy annak költsége ne növelje az államadósságot. De ha a horvát áramszolgáltató (HEP) eladásából képzelik a vásárlást, akkor azzal is számolniuk kell, hogy a regionális terjeszkedésben ugyancsak érdekelt MVM szinte biztosan bejelentkezik majd a részesedésért.
A HEP negyedének eladása – amit kedden a Jutarnji List horvát napilap tényként közölt Martina Dalic gazdasági miniszterre hivatkozva – azonban még egyáltalán nem lefutott ügy. Ellenzéki és kormánypárti politikusok is népszavazást szorgalmaznának, az érintett állami cég szakszervezeti vezetője, Denis Geto pedig bejelentette: annyira nem értenek egyet a kormány döntésével, hogy készek sztrájkba lépni. Az pedig még a HEP részleges privatizálásánál és az INA visszavásárlásánál is homályosabb, miként képzelik el az éppen hatalmon lévők az INA jövőjét. Mert ha a pártpénzes csapok újranyitására megy ki a játék, az gyorsan a cég végét jelentheti.
A Molnak sokkal kényelmesebb kérdésekre kell választ adnia, ha a horvátok tényleg kifizetnek mindent. Érvek máris születtek amellett, hogy újabb akvizíciókra, főként kiskereskedelmi hálózatokra kellene fókuszálni, be lehetne forgatni mindent a 2030-ig szóló, októberben ismertté tett vállalati stratégia megvalósításába is (e szerint cél a petrokémiai regionális vezető szerep, fokozottan érdeklődni kezdenek az elektromos autókhoz kötődő technológiák, illetve a vegyipari lehetőségek iránt). Logikus döntés lehetne saját részvények vásárlása, de vannak érvek az osztalékfizetés mellett is – ez jól jönne például a majdnem 25 százalékos tulajdonjoggal rendelkező, választásra készülő magyar kormánynak.
Azok után merült fel a kérdés, hogy a VSquare arról írt, létezik egy fideszes vészforgatókönyv, hogy Orbán Viktor helyett valaki más legyen a párt kormányfőjelöltje.