Európa szinte minden országában gyorsabban nőnek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, mint nálunk.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 12 százalékkal voltak magasabbak 2015-ben Szlovákiában, mint Magyarországon. Míg az északi szomszédnál 2064 amerikai dollárnyi jutott tavalyelőtt átlagosan egy személy orvosi és más terápiás kezelésére, idehaza 1845 dollár a hasonló összeg. Az önmagában nem túl jelentős eltérés más megvilágításba kerül hosszabb távon áttekintve a folyamatokat: az ezredfordulón ugyanis a hazai egészségügyi kifizetések még 40 százalékkal felülmúlták a párhuzamos szlovákiai adatokat. Az új évezred első másfél évtizedében Pozsony három és félszeresére tudta azonban növelni a gyógyítótevékenységekkel összefüggő kiadásokat, Budapest esetében ugyanez csak két és egynegyedes mértékben sikerült.
Hasonló tendenciák érvényesültek Magyarország, illetve Lengyelország, Észtország és Litvánia vonatkozásában is – derül ki a legfrissebb (2015-ös) egészségügyi statisztikai évkönyvből. Bár az utóbbi államok nem körözték le erőforrások tekintetében a honi egészségügyet, napjainkra nagyrészt ledolgozták vele szemben korábbi tetemes hátrányukat. A magyarországinál lassúbb növekedést a kelet-közép-európai térségben csak két exjugoszláv köztársaság, Szlovénia és Horvátország produkált. A nem sokkal korábban jelentős háborús veszteségeket elszenvedett Horvátországban vásárlóerő-paritáson számolva 834-ről 1652 USA dollárra emelkedett (2014-es adat) az egy főre jutó egészségügyi befizetések összege, miközben itthon 820, illetve 1797 dollárt tett ki a hasonló két összeg.
Az osztrák gyógyászati kiadásokhoz képest a hazai egészségügyi kifizetések mértéke (legalábbis az abszolút számokat tekintve) ugyancsak egyre inkább elmarad. Ausztriában 2010-ben még 1906 dollárral jutott több pénz egy-egy személy medicinális ellátására, mint idehaza – a „szakadék” 2015-re már 3142 dollárnyira mélyült. A hasonló differencia Magyarország és Nagy-Britannia vonatkozásában 899-ről 2170, míg Magyarország és Németország tekintetében 1793-ról 3422 dollárra ugrott.
A honi egészségügy az elmaradását – egy-két régi (törpe) uniós tagországot most figyelmen kívül hagyva – csak az Európa beteg emberének számító Görögországhoz képest tudta valamelyest csökkenteni. Míg az ezredfordulón személyenként 577 dollárral jutott kevesebb pénz a magyarok gyógyászati ellátására, mint Hellászban a hellénekére, az azóta eltelt másfél évtized alatt a görögök előnye évi 400 dollárra olvadt. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Írország húzott el Magyarországtól az új évezredben: Dublinban és az ottani vidéki körzetekben 2000-ben még csak 889 dollárral jutott több pénz egy személy egészségügyi ellátására, mint itthon, röpke 15 év alatt ez az eltérés már 3262 dollárra emelkedett.
Az OECD adatai szerint a világ vezető gazdasági hatalmai közül az USA-ban a legmagasabb az egészségügyi kiadások mértéke. Barack Obama elnök 2009-es hivatalba lépése idején az egy főre jutó gyógyászati kifizetések összege 7685 dollárt tett ki, a summa az évtized közepére 9990 dollárra változott.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
