Igaz az agrárium nem hasonlítható például a pénzpiacok és bankok jövedelmezőségéhez, a GDP-nek alig egy százalékát termeli meg a brit mezőgazdaság. De a gazdaságok hatékony működtetése nagyon is kötődik az uniós tagsághoz a közös agrárpolitika révén. A 2015-ös évben a brit gazdálkodók 3 milliárd eurós támogatást kaptak az unió agráralapjából. A farmerek teljes jövedelmének 55 százaléka származik a brüsszeli juttatásból.

 Az Agra Europe tanácsadó kabinet kalkulációja szerint a gazdaságok kilencven százaléka csődbe mehet, ha megszűnik az uniós támogatás. A külső forrás elvesztése miatt drámaian csökken majd a termőföld ára is az Agra Europe szerint. De más veszély is származhat a kilépésből. A brit agrárszektor 480 ezer embert foglalkoztat. Hat százalékuk alkalmi, külföldi idénymunkás, főleg közép-kelet-európaiak. Ők csak a betakarítási szezonokra érkeznek, de akkor nélkülözhetetlenek. De vajon jöhetnek-e akkor is, amikor már Nagy-Britannia nem lesz EU tagország?

 A szigetország agrárimportja kétszeresen felülmúlja az exportot. A termékek zöme EU tagországokból jön – vámmentesen. A brit agrárkivitel 72 százaléka talál vevőre uniós tagországokban, ugyancsak vámmentesen. Csakhogy a kilépéssel ez a kedvezmény is megszűnhet. A kormány igyekszik mindenkit megnyugtatni, mondván, 2020-ig saját forrásból garantálja a támogatásokat. De azt nem tudni, mi lesz később.

Nagy-Britanniában nincsenek hivatalosan védett élelmiszer elnevezések. De például a híres Single Gloucester Cheese az EU-tól megkapta az egyedi márkanév használati jogot, már húsz éve. Senki Európában nem hozhat forgalomba ilyen vagy erre emlékeztető néven sajtot. A kilépéssel viszont ez a védelem is megszűnik és a Single Gloucester Cheese az olcsóbb és silányabb konkurencia áldozata lehet. Pedig a védett márkák forgalma átlagban 2 és félszer akkora, mint a nem bejegyzett hasonló termékeké, ráadásul az európai védettséget élvező termékek promóciójához is ad támogatást az EU.