Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A hívást a magyar kormányfő kezdeményezte, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítését és hogy az építkezés magyar állami támogatást kapjon.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt nem árulta el, hogy pontosan mi hangzott el a telefonbeszélgetésben.
A Kreml viszont közölte, hogy Putyin és Orbán megvitatták a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, beleértve azon megállapodások teljesítését, amelyekről az orosz elnök február 2-ai budapesti látogatásán állapodtak meg.
A moszkvai megfogalmazás szerint kifejezték egyebek mellett elégedettségüket az Európai Bizottság döntésével kapcsolatban, amely "elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat részvételével zajló, a magyar Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítésének megvalósítása elől".
Ahogy megírtuk, az Európai Bizottság hétfőn úgy döntött, hogy nem sérti az uniós jogszabályokat a paksi bővítés finanszírozása.
Az uniós eljárás lezárásának legfontosabb következménye az, hogy időben elkezdődhet a Paks II. beruházás megvalósítása, a magyar állam ugyanis elkezdheti lehívni az orosz hitelt.
Erről még egy 2014-es orosz–magyar kormányközi szerződésben döntöttek, de amíg tartott a vizsgálat, nem vehettek fel pénzt innen. Az orosz kormány 10 milliárd euró értékben különített el hitelt, amit Magyarország 2025-ig használhat fel a paksi erőmű két blokkjának építésére.
A döntést üdvözölte a beruházással megbízott Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is.
"A paksi atomerőmű két új blokkjának létesítése az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok fontos projektje és örömmel kezdünk hozzá a megvalósítás tevőleges szakaszához" - írták hétfőn.
