Napi átlagban 110-en váltottak jegyet a felcsúti kisvasútra – közölte Mészáros Lőrinc sajtósa.

A felcsútiak sokáig titkolták a kisvasút utasforgalmi adatait. Amikor februárban megkérdeztük Mészárost, hogy miért nem nyilvánosak az adatok, ő azt válaszolta:

Nyilvánosak. Mitől lenne ez titok?

Akkor még arra hivatkozva nem adták ki, hogy nincs benne közpénz, csakhogy EU-s támogatás volt benne, ezt pedig nem számolták ide. Erre a felvetésre Mészáros annyit mondott: „Megnézem, de természetesen válaszolunk, nincs ebben semmi titkolnivaló”. A polgármester sajtósa most az Átlátszónak küldte el a számokat.

A felcsúti összesítés szerint 23 779 menetjegyet adtak el 2016. május 30. és december 31. között, ez napi átlagban 110 jegyet jelent. Vagyis az üzemeltetés első 29 napja nincs az adatok között. Az akkori hírek mindenesetre arról szóltak, hogy egy kézen meg lehet számolni, hányan ülnek a kisvasúton. A helyi iskolások, óvodások, kis helyi közösségek jegy nélkül utazhatnak, ezért ők nem kerültek be a statisztikába.

Júliusban és augusztusban megugrott a forgalom, ekkor heti 1100-1700 jegyet adtak el. Szeptembertől aztán jelentősen lecsökkent az eladott jegyek száma, néhány százra – fogalmaz az összesítés. Azt már kihagyták az adatokból, hogy volt hat nap is, amikor konkrétan nulla eladott jegy lett a végeredmény.

December 3-4-én a mikulásvonatozók dobták meg a forgalmat, akkor 1300 jegyet vettek két nap alatt. Végül az év utolsó két hetére bezárt a vonal.

A Telegraph tavaly nyáron arról írt: azért indíthat az EU-vizsgálatot a kétmillió eurós uniós támogatásról, mert a kormány napi 2500-7000 utast ígért, de ebből semmi nem lett. A kormány tagadta azt, hogy napi több ezer utassal számoltak volna. A Nemzeti Közlekedési Hatóság állítja, hogy amikor arról volt szó, hogy 2015-ben még a pesszimista forgatókönyv szerint is napit 2560 utassal terveztek, az nem a felcsúti kisvasútra vonatkozott, hanem a Bicske–Lovasberény-vonal első ütemére.

Az ügyben Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő tett bejelentést az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak. A képviselő szerint a kormány szándékosan téves adatokat adott meg az EU-nak, mivel már a támogatási kérelemnél is egyértelmű volt, hogy a becsült utasszámok "abszurdak és nem reálisak".