„A vasfüggöny mögött éltem le életem több mint felét, az volt az igazi kétsebességes Európa“ - fogalmazott Donald Tusk Rómában, az EU-t megalapító szerződés aláírásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepi csúcstalálkozón. Az unió csúcsszervének, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács lengyel elnöke személyes hangú beszédben idézte fel a két Európa elmúlt hatvan évének a történetét. Beszélt szülővárosáról, a II. világháborúban a nácik és a szovjetek által is lebombázott Gdanskról, amely nem csak az éppen hatvanéves politikus szülővárosa volt, de a kelet-európai rendszerváltást előmozdító Szolidaritásé is. Megemlékezett az unió alapítóiról, akiket Kolumbuszhoz hasonlított, hiszen hatvan évvel ezelőtt „ők is ismeretlen vizekre hajóztak“.

Joseph Muscat máltai miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor és Paolo Gentiloni olasz kormányfő

MTI / AP / Andrew Medichini

Tuskhoz hasonlóan az unió többi vezetője - köztük Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és Joseph Muscat, a soros EU-elnök Málta kormányfője - is az együttműködés erejéről beszélt. Juncker mindezt azzal fűszerezte meg, hogy az alapító hatok négy nyelvén is felszólalt a Campidoglio palotában, ahol anno aláírták a Római szerződést.

 A felszólalókhoz hasonlóan a csúcson aláírt nyilatkozat is azt emeli ki, hogy az európai egyesülés a világháborúk sebeit begyógyítva, a közös értékek tiszteletben tartásával a béke, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállam értékeit tiszteletben tartva olyan gazdasági hatalmat hozott létre, amely egyben páratlan szociális biztonságot kínál polgárainak.

#EU60 #EuropeTogether pic.twitter.com/2lX5xLokyO

— Joseph Muscat (@JosephMuscat_JM) March 25, 2017

A szociális Európa az elérni kívánt célok között is megjelenik a nyilatkozatban, emellett a polgároknak biztonságot nyújtó, a gazdaságilag prosperáló, valamint a világban is egységesen fellépni képes unió elérését tűzték ki maguk elé az aláírók.

A nyilatkozatot végül minden vezető ellátta kézjegyével. Nem váltotta be fenyegetését sem Beata Szydlo lengyel, sem Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, akik korábban arról beszéltek: csak akkor írják alá, ha teljesítik kívánságaikat. Ciprasz az IMF elleni harcban várt el szolidaritást, Szydlo már nem volt ennyire konkrét, ő az Európát megosztó - a többsebességes uniót előrevetítő - tervekkel szembeni ellenérzésének akart így hangot adni.

A napsütötte és a forgalom elől teljesen lezárt római városközpontban ünneplők öröme mégsem volt teljes. Nem csak azért, mert a város szélén EU-ellenes tüntetőkkel kellett megvívnia a csendőröknek, de azért sem, mert a találkozótól távolmaradt Nagy-Britannia.

A londoni kormány várhatóan jövő szerdán nyújtja be a kilépésről szóló indítványát - a britek távozása pedig vitathatatlanul a hatvan éve tartó integráció mélypontja, az első eset arra, hogy valaki távozik a közösségből.

Orbán: Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyan ott volt az aláírók között, ám a csúcson tett nyilatkozata sokban nem hasonlított még azokéhoz sem, akik nem eléggé hatékony volta miatt bírálták a jelenlegi EU-t. 

MTI / AP / Alessandra Tarantino

„Európát csak akkor lehet rendbetenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről - fogalmazott a miniszterelnök az M1 tudósítása szerint. Orbán kiemelte: a nagy kihívásokra csak magunktól remélhetünk megoldást: „ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságossá tenni“.

"Ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag fejlődjünk, nekünk kell többet és jól dolgoznunk, versenyképesnek lennünk“ - mondta Orbán, aki szerint ezeket a dolgokat „nem fogják helyettünk elvégezni, nem változtat rajta semmilyen ünnepi deklaráció“.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.