Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Sérti a MARK Zrt. finanszírozásának módja az uniós szabályokat – állapította meg éves jelentésében az Európai Központi Bank. Az „eszközkezelő vállalat Magyar Nemzeti Bank általi megalapítása és finanszírozása a monetáris finanszírozás tilalmának olyan megsértése, amelynek megszüntetése szükséges” – áll a frankfurti szervezet éves jelentésében, amelyet éppen azon a napon adtak ki, amikor a Matolcsy György vezette testület bejelentette: egy csehországi székhelyű követeléskezelő szlovák leányvállalatával tárgyal a „rossz bank” eladásáról.
Az EKB éves jelentésében nem ez az egyetlen kemény kritika a magyar jegybankkal kapcsolatban. A frankfurti testület az uniós szabályok szerint a jegybankok felügyelő szerve, amely a Matolcsy György vezette MNB-vel kapcsolatban évről évre megállapítja: olyan programokban vesz részt, amelyek nem csak nem kötődnek feladatához, de potenciálisan szemben állnak vele.
Magyarul: az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak – ezt pedig tiltják az uniós szabályok. Az EKB ide sorolja például az MNB ingatlanvásárlásait, az alapítványok működtetését – ezen belül is azt, hogy az alapítványok eszközeik jó részét állampapírban tartják. Ez egy évvel ezelőtt még 200 milliárd forintot tett ki a teljes, 260 milliárdos vagyonból, a tavalyi EKB-kritikák nyomán aztán a jegybank bejelentette, túlad az állampapírokon, ám 2016 végén még mindig csaknem 160 milliárdot tartottak kötvényekben.
Továbbra is gond van a PSZÁF korábbi alkalmazottainak átvételével, a műkincsek vásárlására milliárdokat költő Értéktár programmal, de azt is kifogásolják, amelyik az állampapír vásárlását népszerűsíti. „Tekintettel nagy számukra, terjedelmükre és méretükre, az EKB továbbra is szoros figyelemmel követi e műveleteket annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek összeütközések a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmával” – állapítja meg az idei jelentés, hasonlóan a 2014-es és a 2015-ös kiadáshoz.
Az EKB továbbra is figyelemmel követi a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonát a Budapesti Értéktőzsdében, mivel ez még mindig úgy tekinthető, hogy monetáris finanszírozási aggodalmakra ad alkalmat – áll a dokumentumban.
Magyarországnak – ezúttal a törvényalkotóknak – azt is a szemére vetik Frankfurtban, hogy elmulasztja előzetesen tájékoztatni az EKB-t a készülő pénzügyi tárgyú törvénytervezetekről. Cinikusan azt mondhatnánk: nem is nagyon lenne rá mód, hiszen például azokat a később elmeszelt javaslatokat is mindössze 24 óra alatt fogadta el az Országgyűlés, amelyek alapján az MNB-alapítványok pénze és a tao-pénzek is „elveszítik közpénz jellegüket”.
Az EKB azonban most nem ezt emeli ki, hanem a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását lehetővé tevő, szintén sokat bírált javaslatot, amelyről a Nemzetgazdasági Minisztérium nem kérte ki az EKB véleményét.
