Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Helyesbítést juttatott el szerkesztőségünkbe az Eximbank, miután több forrás alapján is arról írtunk, hogy a nemrég aláírt, számos nemzetbiztonsági problémát is felvető magyar-iráni nukleáris együttműködést a magyar állam tulajdonában álló bank finanszírozná egy 85 millió eurós (26,4 milliárd forintos) hitelkerettel. Mint írják:
Az EXIM nem vesz részt iráni finanszírozással, vagy garanciavállalással kapcsolatos projektekben.
A helyesbítés azonban, bár nem nevezi meg az atommegállapodást, nyilván csak az áprilisi szándéknyilatkozatban foglaltakra vonatkozik, hiszen egy másik, még februárban bejelentett "iráni finanszírozással, vagy garanciavállalással kapcsolatos projektben" az Eximbank részt vesz: itt hangzott el először hivatalosan a 85 milliós összeg: "Az Eximbanknál létrehoztak egy 85 millió eurós hitelkeretet, amellyel magyar és iráni vállalatok a vállalatközi együttműködéseiket, export és import tranzakciókat, valamint vegyesvállalatok létrehozását finanszírozhatják."
Az iráni Mehr hírügynökség és más források alapján más magyar lapok is arról írtak, hogy ez lényegében ugyanez az összeg lehet, amelyből az iráni atomüzletet is meghitelezi a magyar Eximbank, lapunk pedig azt a kérdést tette fel, nem lehet-e, hogy ez a 26,4 milliárd független a februárban bejelentettől.
Ez a kérdés akkor eldőlt, azt viszont továbbra sem tudni (hiszen a magyar fél azóta sem tájékoztatott hivatalosan a teheráni megállapodás részleteiről), hogy akkor voltaképpen mely magyar pénzintézetek hitelezik a magyar-iráni nukleáris együttműködést?
