szerző:
Sztojcsev Iván

Kitalálta? Igen, a külföldön dolgozó magyarokról van szó. Nem szavaznak, nem veszik el a munkát itthon, és pénzt is küldenek. A számukat pedig senki sem tudja: a politikusok úgy dobálóznak az adatokkal, ahogy aktuális érdekeik diktálják.

Félmillió magyar él külföldön! Nem, százezer! Nem, inkább 150 ezer! Vagy 350 ezer? Nincs könnyű dolga annak, aki megtippelné, hányan élnek kint – ezek a számok mind komolyan vehető kutatásokból származnak. A politikusok pedig köszönik szépen, épp azt az adatot húzzák elő a zsákból, amelyik ahhoz kell, hogy bebizonyítsák, igazuk van abban, amit abban a pillanatban el akarnak hitetni velünk.

Legutóbb épp Orbán Viktor mondta azt, amikor Theresa May-jel találkozott: Magyarország számára rendkívül fontosak az angliai magyarok, 150 ezren vannak, akik vagy kint dolgoznak Nagy-Britanniában, vagy brit cégek munkavállalói Magyarországon. A miniszterelnök becslése túl kevésnek is tűnhet ahhoz képest, hogy Londont sokszor az ötödik legnagyobb magyar városként emlegetik (hivatalosan Pécs az, kb. 145 ezer lakossal). A kormányfő száma ahhoz képest viszont egész nagy, hogy a KSH szerint összesen 118 ezer magyar van, aki bejelentette, hogy külföldön dolgozik.

©

A valós szám ennek minimum a duplája: azt már a statisztikai hivatal is elismerte az elemzésében, hogy minimum 150-170 ezren vannak még, akikről a fogadó országok hatóságai tudnak. De van olyan intézet is, ami ennél sokkal kevesebbel számol: az oxfordi Migration Observatory 96 ezer Nagy-Britanniában dolgozó magyarról adott hírt. A Népességtudományi Kutatóintézet még 2013-ban 335 ezerre becsülte a külföldön élők számát, ami azóta szinte biztosan tovább nőtt. Németországban nagyjából 115 ezer magyar van, az elmúlt négy évben az ő létszámuk nagyjából 70 százalékkal nőtt. Külön világ a mintegy 70 ezernyi ausztriai magyar, nekik akár a felük is ingázó lehet. A politikusok pedig nagyon jól járnak az egymásnak is ellentmondó számokkal: bármikor azt használhatják fel, ami épp tetszik nekik. Amikor például a dolgozók számáról vagy a népességről van szó, nagyon jól jöhet a belföldi magyarokhoz számolni azokat, akik kivándoroltak, de valamiért nem szüntették meg a hazai lakcímüket – sőt, akár az ő kint született gyerekeiket is bevehetik a statisztikákba. Amikor viszont az a téma, hogy hány magyar hagyta el az országot az itteni kilátástalanság miatt, hirtelen rögtön az alacsonyabb számokat veszik elő.

Ezermilliárdnál is többet utalnak haza

A külföldön élő magyarok nagy álomhatárt léptek át: nemrég derült ki, hogy tavaly először már ezermilliárd forintnál is több pénzt utaltak haza, ami a GDP 3 százaléka. Igazán izgalmassá akkor válik ez az adat, ha elkezdünk visszafelé számolni belőle. Ha a politikusok beszédeiben megjelenő egyik legdurvább számot, a félmillió külföldi magyart fogadjuk el igaznak, akkor az jönne ki, hogy

egy átlagos kint élő magyar 167 ezer forintot utal haza minden egyes hónapban.

Azt feltételezve, hogy kétszázezer honfitársunk van külföldön, ez a szám már havi 417 ezer forint lenne. Ha ez túl soknak tűnik, akkor vagy azt kell hinnünk, hogy a KSH téved, amikor a hazautalások összegét kiszámolja, vagy annál is sokkal több magyar dolgozik a határon túl, mint amennyit eddig gondoltunk. Persze a 167 ezres szám már nem feltétlenül tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak, úgy például, hogy a hazautalt összegbe beleszámoljuk az itthoni hitelek törlesztését is, máris könnyebb elhinni, hogy ez az igazság.

Nem csoda, hogy a külföldön élő magyarok ügyét szeretik a politikusok is. Kitántorgás, menekülés a kormány elől – az ellenzék szerint erről van szó. Kormányoldalról nézve a kint élők csak szerencsét próbálnak; ahogy Orbán Viktor nemrég a parlamentben az ellenzékiek felé fordult:

„Ezermilliárd forintot küldtek haza. Miért bántják őket?”

Érthető persze ez a fajta visszavágás – a kormánykommunikáció szerint felemlegetni, hogy a munkaügyi adatokat a közmunkások és a külföldön dolgozók nélkül kellene számolni, egyet jelent azzal, hogy ezeket az embereket szidják. Pedig túl a politikusok nagyotmondásán a helyzet valóban izgalmas: nem egyszerű választ adni arra a kérdésre, jó-e az országnak, hogy most már nyithatunk cukrászdát Bécsben, vagy legalábbis kimehetünk egy londoni cukrászdába mosogatni.

Fizet, nem szavaz, nyugton marad

Az érem egyik oldala rég világos: a most épp 4,9 százalékos, az EU-ban az ötödik legalacsonyabb magyar munkanélküliség jóval magasabb lenne, ha nem számítanák bele a közmunkásokat és a külföldön élőket. Elképzelni is rossz, milyen társadalmi és gazdasági hatásai lennének, ha a külföldre költözés lehetősége nem állna ott sokak előtt. Csakhogy eközben már egyre inkább attól hangos a sajtó, hogy teljes ágazatok válhatnak működésképtelenné a szakképzett munkaerő hiánya miatt.

©

Ugyanez a kettősség több más helyen is meglátszik. Idővel a hazautalások összege is épp amiatt csökkenhet, mert egyre többen már családostul hagyják el az országot. Vagy épp hiába látszik egyre több szépnek tűnő adat a kelet-magyarországi ingatlanpiacon, ha közben tudjuk: a végleg külföldre költözők adják el a lakásaikat.

Addig azonban, amíg nem ég a ház, a kormánynak mindenképp megéri a külföldön lévőket ott is tartani. Nem csak amiatt, mert sokat utalnak haza, vagy mert sok munkaerő-piaci problémát egyszerűen kivisznek a határon túlra. A kint élő magyarok politikailag szinte tökéletesen passzív réteget jelentenek. Az októberi népszavazásra az összes külképviseleten összesen 11 ezer magyar regisztrált, de a 2014-es parlamenti választásra is csak 24 ezren mentek el. Nem is csoda: míg a határon túli (például romániai, szlovákiai, szerbiai) magyarok, akiknek nincs magyarországi állandó lakcímük, voksolhatnak levélben is, addig a kivándoroltak csak 1-3 helyen országonként, néhányan akár 500 kilométer utazás után. Londonból 4 435, egész Németországból 3 700 szavazat érkezett csak, miközben a határon túliaktól 129 ezer. A Republikon Intézet akkor úgy számolt: a külföldön dolgozók a 199-ből egyetlen egész mandátum sorsát sem döntötték el, nagyjából egyetlen képviselői hely harmada (1/3 mandátum) múlt az ő voksaikon.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Előrehozott választást ajánl a venezuelai elnök

Előrehozott választást ajánl a venezuelai elnök

Curtisnek titkos esküvője volt, de az kiderült, hogy Majka nem volt ott

Curtisnek titkos esküvője volt, de az kiderült, hogy Majka nem volt ott

Oda a luxus: tankszerűvé tették a Bentley Bentaygát

Oda a luxus: tankszerűvé tették a Bentley Bentaygát

Megható posztban búcsúzik Emilia Clarke a Trónok harcától

Megható posztban búcsúzik Emilia Clarke a Trónok harcától

Lemondott az ukrán kormányfő

Lemondott az ukrán kormányfő

Ennél szebb szivárványt festeni sem lehetne – fotó

Ennél szebb szivárványt festeni sem lehetne – fotó