Alig százezer magyar él Nagy-Britanniában – ezzel a meglepő adattal állt elő az ONS, a brit statisztikai hivatal. A számításuk szerint szinte pontosan ugyanennyi szlovák és lett él az országban, közel kétszer ennyi litván, míg a közép- és kelet-európaiak közül nem meglepő módon a lengyelek vannak a legtöbben a szigeten, 813 ezren.

Nem csoda persze, hogy nehéz megsaccolni, hány magyar él ott. A KSH például összesen 118 ezerre tette azoknak a magyaroknak a létszámát, akik külföldön dolgoznak – ennek a számnak semmi köze nincsen ahhoz, hogy Londont az ötödik legnagyobb magyar városként szokás emlegetni, de még maga Orbán Viktor is 150 ezer nagy-britanniai magyarról beszélt, amikor tavaly Theresa May-jel találkozott. A Népességtudományi Kutatóintézet pedig még 2013-ban 335 ezerre becsülte a külföldön élők számát, ami azóta szinte biztosan tovább nőtt – hogy ebből hányan élnek Nagy-Britanniában, az kérdéses.

Az ONS adataiból az is kiderül: a Kelet- és Közép-Európából érkezők teszik ki az Egyesült Királyság dolgozóinak 3 százalékát. Több mint négyötödük dolgozik, 40 százalékuk ráadásul olyan munkakörben, amelyhez túlképzettnek számít.

Trendfordulót mutat, mégsem meglepő, hogy a megfigyelt országokból egyre kevesebben érkeznek Nagy-Britanniába, sőt mostanra gyakorlatilag majdnem ugyanannyian hagyják el Nagy-Britanniát, mint amennyien oda érkeznek Közép- és Kelet-Európából. Ennek még nem a Brexit az oka (az adatfelvétel jelentős részét már 2015-ben lezárták, ez tehát nem is látszódhatna ezeken a számokon), valószínűleg egyszerűen az EU-csatlakozás és a brit munkaerőpiac megnyitása óta aki nagyon ki akart menni, az már kiment.

Egy korábbi ONS-felmérésből az is kiderült: a brit gazdaságban 11,3 font az átlagos órabér, a kelet-európai dolgozók azonban kénytelenek beérni 8,33 fonttal.