Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A kormány megsértette az alaptörvényt, amikor egy rendeletében szembekerült egy törvénnyel – mondta ki az Alkotmánybíróság.
A pénteken közzétett határozat a Kúria kezdeményezésére született egy Ukrajnából áttelepült állampolgár panasza alapján.
Ennek lényege, hogy 2014 áprilisától Magyarországon járó nyugdíjat állapítottak meg neki, de erről a határozatot 2015-ben adták ki egy régi magyar-szovjet egyezmény alapján, amely szerint a szakmai átlagkeresetet kell figyelembe venni. Csakhogy ezt a fogalmat az az egyezmény nem értelmezte, erre a magyar kormány kapott felhatalmazást.
A kormány pedig 2015-től megváltoztatta a meghatározást, és az érintett nyugdíját már nem „a nyugdíjazását megelőzően betöltött munkakörében” szerzett jövedelemből, hanem az illető „által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben” kapott összegből kellett kiszámítani. Az erről szóló rendelet azt is kimondta, hogy a 2015 elején még le nem zárt ügyekben már ezt az értelmezést kell alkalmazni.
A kormány jogászai csak arról feledkeztek meg, hogy a nyugdíjtörvény szerint „az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni”. Márpedig a vitás ügyben a nyugdíjat 2014-től állapították meg, és az akkor érvényes szabály kedvezőbb volt a panaszos számára, hiszen pályafutása vége felé vezetőként többet keresett, mint élete nagy részében beosztottként.
„A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes” – hívta fel a figyelmet az alaptörvényre az Ab Dienes-Oehm Egon vezette öttagú tanácsa, és ezért egyhangúlag megsemmisítette a kormányrendelet vonatkozó pontját. Így a Kúriának azt az érvét már nem is vizsgálták, hogy a szöveg a visszaható jogalkotás tilalmába is ütközött.
Nem volt a panasz tárgya, így nem foglalkoztak az alkotmánybírák azzal, hogy egyáltalán miért változtatta a kormány sokkal kedvezőtlenebbre a nem Magyarországon dolgozott, de nemzetközi szerződés alapján itteni nyugdíjat kapó emberek számára a számítási alapot. Pedig ez főleg az anyaországba átköltözött, határon túli idős magyarokat érintheti.
