Hirtelen 14 milliárd forint tőkéhez jutott a nyáron egy üzleti tranzakcióval egy tőkealap, amelyben nem sokkal később megjelent egy Mészáros Lőrinchez köthető cég. Bár a folyamatok láthatók, a pénz forrása nem. A rejtélyes mozgásokról cikksorozatunk első részében írtunk:

Az offshore-nak vége, de itt az új módszer a rejtőzködésre

Átláthatatlan, olykor nyilvánvalóan politikai indíttatású cégfelvásárlásokat hajtanak végre mostanában a magántőkealapok, amelyekben már 100 ezer euróval is „szakmai befektetővé" válhatnak a kiválasztottak. A leglátványosabb tranzakciók Mészáros Lőrinchez köthetők. A magántőkealapok működéséről szóló sorozatunk 1. része. Még Mészáros Lőrinc számára is ritkaságszámba megy az olyan üzlet, amelyben hirtelen 14 milliárd forint tőkéhez juthat.

 Mi ez az egész:

A magántőkealap legalább 6 évre létrehozható zárt végű befektetési forma, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozására alapítanak. A legkevesebb 250 millió forint saját tőkével indítható alap értékpapírjait zártkörűen, kizárólag szakmai befektetők számára hozzák forgalomba, és ezek a jegyek az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem válthatók vissza. Szakmai befektetőnek nemcsak befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy más hasonló profi szervezet számít, hanem kérésére az a magánszemély is, aki legalább százezer eurónyi összeg befektetését vállalja.

Az alapokról a jegybank vezet nyilvántartást, azoknak adószámuk van, de cégjegyzékszámuk nincs, a befektetők nevét sehol sem teszik közzé. Az utóbbi azért figyelemre méltó, mert maguk az alapok lesznek a felvásárolt vállalatok tulajdonosai (őket jegyzik be például részvényesként vagy kft-tagként a cégnyilvántartásba), nem pedig a nevükben eljáró alapkezelők. Így a valódi befektetők kiléte titokban maradhat.

Stiller Ákos

Záráskor a magántőkealap portfóliójában lévő eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a szabályzatban kijelölt értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a „befektetők érdekében” a felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A magántőkealap tulajdonában lévő tőzsdei értékpapírokat a befektetési jegyek tulajdonosai között természetben is fel lehet osztani.

A trükk

A magántőkealapok működését egy 2011-es uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, ám a tagállamokra bízza a részleteket, például a felügyelő hatóság kijelölését (Magyarországon ez a jegybank).

A magyar szabályozásra vonatkozó javaslatot 2013 karácsonya előtti utolsó pillanatokban nyújtotta be a kormány, és 2014 februárjában különösebb vita nélkül el is fogadták. Az ellenzék sokáig nem is jött rá, hogy a magyar oligarcháknak milyen kiskaput nyitott a törvény.

Most, augusztus végén Szabó Szabolcs független képviselő lépett fel az alapok ügyében, és törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Az Együtt tagja szerint a törvény szabályai „átláthatatlan tulajdoni formákat engednek meg”, így „belső offshore struktúrák” jöhetnek létre. Ezért, az átláthatóság érdekében, azt javasolta, hogy az alapkezelő a kibocsátást követő 30 napon belül hirdetményben tegye közzé a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát kitevő befektetési jegyek tulajdonosát.

A jelek szerint azonban a törvénymódosításra nincs kormányzati szándék. Talán azért sem lép a kormány, mert Mészáros Lőrinc alapkezelőjének másik gyöngyszeme, a Konzum PE Magántőkealap megállíthatatlanul terjeszkedik. E tőkealap sajátossága, hogy tőzsdén jegyzett vállalatokkal gabalyodik össze – vagy a tulajdonosuk, vagy vásárol tőlük, vagy velük közösen fektet be. A három érintett tőzsdei cég a kormányhoz közeli médiabirodalmat fenntartó Opus Global (korábbi Opimus), a Hunguest hotelláncot és számos Balaton-parti kempinget megszerző Konzum, s legfrissebben az adókedvezménnyel járó szabályozott ingatlanbefektetői státusra alkalmas Appeninn. E cégekben Mészáros tulajdonossá is vált közvetlenül vagy közvetve.

A nagyobb méretért kattintson!

hvg

Unikum ez, hiszen

a tőzsdei jelenlét jellemzője világszerte a nyilvánosság és az ellenőrizhető működés.

Ugyanakkor a tőzsdei cégek „érintettsége” az egyetlen garancia arra, hogy a Konzum PE tőkealapról egyáltalán bármiféle információt közzé kelljen tenni. Rejtély, miért ezt a szisztémát választotta Mészáros és menedzsercsapata, de az tény, hogy e tőzsdei cégeknek az árfolyama erőteljesen spekulatívvá vált, és komoly nyereséget hozhatott egyeseknek. Ettől elkábulva a kisbefektetők nem is számolnak a fedett tulajdonosi kör kockázatosságával, és a cégekben maradnak.

Nem csak Mészároshoz köthetők magántőkealapok. A Mol-vezér Hernádi Zsolt eddigi uniós forrásokra építő kockázatialap-kezelője, a Gran Private Equity Zrt. is indított ilyet, de azt nem árulták el, hogy mekkora összegből és milyen célból. Hasonlóan szupertitkos a Metis alapot korábban kezelő, Jaksa János egykori bankár kezében lévő Minerva újabb alapja, a Themis, amelyről csak annyit mondanak, hogy a pénzügyi innováció lesz a terepe.

Akik másképp csinálják

Kilógnak a sorból az OTP és az állami Eximbank által finanszírozott magántőkealapok – ezeknél legalább tudható a tőke eredete. Ám míg az OTP ebben a műfajban a legöregebb, 2012-ben indított alapját (amelyben az Eximbank is tőkéstársa) a saját bejáratott vállalkozására, a Portfolion alapkezelőre bízta, a közpénzből gazdálkodó Eximbank 2015 végén pályázatot írt ki a feladatra. Erről azonban csak az után adott ki adatokat, hogy a Forbes magazin kiperelte azokat tőle. Az információk alapján makacsul tartja magát az a piaci vélekedés, hogy a győztes GB & Partners alapkezelő kiválasztását nem annyira az ajánlat erényei, mint inkább a tulajdonosok, Gubicza Ágoston és Boris Mihály Fidesz-közeli – Rogán Antalhoz vagy az Eximbank vezérigazgató-helyetteséhez, Puskás Andráshoz fűződő – kapcsolatai eredményezték. E feltételezést erősíti, hogy Gubiczáék semmilyen anyagi kockázatot nem vállaltak ebben az üzletben, az általuk kapott díjak viszont magasak.

Izgalmas fejleménye lesz a magyar piacnak a magántőkealapok és a pénzmosás elleni, június végétől megszigorított szabályok találkozása. Ez utóbbiak fő vonulata éppen a strómanok leleplezése, a végső tulajdonosok azonosítása. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben azt várja el a pénzintézetektől – írták a HVG kérdéseire adott válaszukban –, hogy a strómangyanús esetekben ne elégedjenek meg azzal, hogy kiszolgálják az ügyfelet, majd jelentik a gyanújukat a hatóságoknak, hanem ne is létesítsenek vele kapcsolatot. A banki szűrőprogramok egyre trükkösebbek, a strómanok leleplezése azonban általában így is szinte lehetetlen – mondják pénzintézeti szakemberek. A magántőkealapok pénzügyi tranzakcióit intéző alapkezelők minősítése viszont többnyire egyszerű, mivel őket szakmai partnerként kezelik.

De nem mindig. Ha nincs komoly múltja, sem profi tulajdonosa az alapkezelőnek, akkor más a helyzet, egy Mészároshoz tartozó cégnél pedig még a politikai rizikót is mérlegelni kell – mondta egy neve elhallgatását kérő bankár. Mészárosék persze erre is felkészültek: strómangyanú miatt bizonyára nem fogja őket piszkálni az a bank, amelyben a mögöttük álló, homályban maradó személyek a legnagyobb tulajdonosok.