Még Mészáros Lőrinc számára is ritkaságszámba megy az olyan üzlet, amelyben hirtelen 14 milliárd forint tőkéhez juthat. Márpedig ez történt a nyáron egy friss érdekeltségében, a polgármester szálloda- és kempingügyi intézője szerepében feltűnt Linczényi Aladin Ádám által vezetett MTM Fund Invest Kft.-ben.

A milliárdok forrása a cég alapítója, a rejtélyes, brit Virgin-szigeteki Elementar Holdings Ltd., amelynek egy 14,4 milliárd forintról szóló váltó volt a birtokában. Ezt az MTM bocsátotta ki, de a lejáratakor nem fizetett. Az Elementar ekkor lemondott a cégével szembeni követeléséről, és több mint 400 millióból megemelte annak jegyzett tőkéjét, 14 milliárdot pedig a tőketartalékban számolt el.

A talányos lépés talán fel sem tűnt volna senkinek, ha az így kistafírozott MTM-be nem érkezik tíz napon belül új tulajdonos, a Metis 2 Magántőkealap. Utóbbi az egyik friss alap, amelyet eredetileg azért hívott életre Mészáros alapkezelője, a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt., hogy megvásárolja az állami pénzből rendbe tett és a jegybank által tavaly privatizált MKB Bank 4 százalékos részvénypakettjét.

Történt ez éppen akkor, amikor a pénzintézet 45 százalékos tulajdonrészét a privatizáció során megszerző Metis Magántőkealap kezelői jogosítványai a Mészáros-féle Konzum alapkezelőhöz kerültek át a Minerva Zrt.-től. Ez az esemény igazolni látszik a feltételezést, hogy az MKB kezét részben Orbán Viktor kormányfő emberei nyerhették el, bár a Metis alapok mögött álló befektetői kör változatlanul rejtett.

A nagyobb méretért kattintson!

hvg

Mészároséknak bizonyára egyéb terveik is vannak a két Metis alappal, amelyekbe több vagyon áramlott, mint az összes többi magántőkealapba együttesen (lásd a fenti ábránkat). Sokkal több annál, amennyibe az eddigi MKB-bevásárlások kerültek, így bőven futja egyéb befektetésekre is: bankokra, kempingekre, szállodákra, energiavállalatokra – bármire, amit csak a háttérben álló befektetői kör megkíván. Nem csak az MTM Fund projektcég áll készen erre.

A Paks II.-program élesedése idején az sem lehet véletlen, hogy a nyár derekán Mészáros egyik sztárcége, a tavaly 17 milliárdos forgalom mellett 3,6 milliárdos nyereséget elérő R-Kord Építőipari Kft. is vagyonkezelőt alapított Rkofin Befektetési Kft. néven, és láss csodát, ezt is a Metis 2 vette át.

A titok joga

Hogy miként gyűjtik a tőkét, az nem csak az MKB esetében titok. Az Elementar Holdings átmeneti megjelenése akár jelképes is lehet: az offshore cégek helyett más formációt kell kitalálnia annak a befektetőnek, aki el akarja fedni a kilétét. Erre alkalmas az érettebb életciklusba lépő cégek felvásárlására szolgáló magántőkealap, amelynek uniószerte törvényben biztosított joga titokban tartani azok nevét, akik a befektetési jegyeit lejegyzik.

A felügyelő hatóságok, így Magyarországon a jegybank, az alapkezelőket engedélyezik, illetve ellenőrzik (például a kezelési szabályzataikat), magukat az alapokat viszont csak regisztrálják. Évente egyszer az alapkezelőknek be kell ugyan számolniuk a felügyeletnek az egyes alapok gazdálkodásáról,  de ezek az információk nem nyilvánosak.

Jóllehet Magyarországon az MKB nem átlátható módon végrehajtott privatizációja irányította rá a figyelmet a magántőkealapokra, a szisztéma nem új. „A magántőkealapok évtizedek óta így működnek Európában. Jelentős vagyontömegek jöttek létre, amelyek tulajdonosai, befektetői nem akartak előtérbe kerülni. A pénzmosás, a terrorizmus és az adócsalás veszélye miatt az unióban is újraszabályozták az ilyesféle befektetési formákat, de ez sem jelentette azt, hogy a befektetők kilétét mindenkor kötelezően nyilvánosságra kellene hozni” – mondja Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke. Az uniós direktívát átültető, 2014-es magyar törvény a szigorúbbak közé tartozik, teszi hozzá, hiszen nálunk minden alapkezelő felügyeleti ellenőrzés alatt áll, míg a közösségi norma szerint ez általában csak a 100 millió eurónál nagyobb vagyont menedzselőkre kötelező.

Sokat nem tehet a jegybank

„A legjobb eszközöket is lehet rossz célra használni” – véli Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter, aki érdekeltségei révén most az egyik legnagyobb régióbeli kockázatialap-kezelő. A magántőkealapok lényege ugyanis az, hogy a nagybefektetők profi alapkezelőkre bízzák a vagyonukat, akiknek a stratégiájával egyetértenek. Nem szólnak bele a napi döntésekbe, nem befolyásolják az alapkezelő szakmai munkáját. Alapvetően semmi gond nincs azzal, ha a befektetők személye ismeretlen, persze – mint ahogyan másutt sem – nem lehet kizárni, hogy a tőkéjük olykor nem tiszta forrásból ered. „A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázza Oszkó.

Marabu / hvg

Jelenleg az MNB sem tehet sokat ez ellen, legalábbis felügyeletként nem. A HVG érdeklődésére közölték: a pénzintézeti törvény alapján, ha valaki befolyásoló részesedést akar szerezni egy bankban, mellékelnie kell „a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását”. Vagyis ha „nem lehetséges”, akkor nem kell feltárni, hogy ki a valódi tulajdonos. Eladói pozícióban viszont alakíthatta volna úgy az MKB privatizációs pályázatának a feltételeit a jegybank, hogy csak a nyilvánosságot vállaló befektetők futhassanak be. Oszkó szerint e visszás helyzeten azzal lehetne változtatni, ha törvényben mondanák ki: ha egy magántőkealap befektetői maguk hozzák meg a döntéseket, színre kell lépniük.

Cikksorozatunk második, a magántőkealapok szabályozásával kapcsolatos furcsaságairól szóló részét szombaton olvashatja a hvg.hu-n.