„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Nem lehet a felzárkóztatási támogatások kifizetését politikai feltételekhez kötni – jelenleg ez az Európai Bizottság álláspontja abban a vitában, amely arról szól, megvonják-e a pénzeket azoktól az államoktól, amelyek az unió vezetői szerint megsértik a jogállamisági normákat vagy nem teljesítik a migrációs politika elvárásait. A Bruxinfo tudósítása szerint Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős tagja azt közölte: ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor annak a költségvetés egészét kell érintenie és nem csak a felzárkóztatást.
A polgárokat és a felzárkóztatási politika más haszonélvezőit nem büntethetjük a kormányaik magatartása miatt
– fogalmazott a politikus.
Kijelentése rövid időn belül a második jelzés a Bizottság magas köreiből arra nézve, hogy a testület a biztos által is jelzett okból pénzügyi szankciók helyett inkább mézesmadzaggal próbálná arra rávenni a klub renitensnek tekintett tagjait az igazodásra – írja a brüsszeli szakportál. A hétvégén Vera Jourová, a cseh igazságügyi biztos arról beszélt: azzal serkentenék gyors csatlakozásra az Európai Ügyészségből kimaradó tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy a projektben részt vevő országoknak lazítanának a pénzfelhasználás szabályain.
Cretu az EU legfrissebb kohéziós jelentésének bemutatása alkalmából beszélt Brüsszelben. A jelentésből kiderül: 2015 óta csökkent a régiók közötti különbség.
A kohézió, vagyis felzárkóztatás teljes mértékben azonban nem valósult meg: az elmúlt években inkább azok a régiók tudtak növekedni, amelyek amúgy is jóval fejlettebbek voltak az uniós átlagnál. És ugyan a legfejletlenebb területek növekedni tudtak, az átlaghoz közeli helyek (vagyis azok a régiók, amelyek Közép-Magyarországhoz hasonlóan már túl fejlettek ahhoz, hogy uniós támogatásban részesüljenek) növekedése leállt, ezért a jövőben újra támogatni kell ezeket.
Az mindenesetre sokatmondó, hogy olyan, kevésbé fejlettebb helyek is, mint Magyarország igencsak tudtak profitálni az uniós forrásokból. Nálunk például 2015-2017-ben a közbeszerzések több mint fele, 55,46 százaléka valósult meg uniós pénzből. (A lengyeleknél ez az arány meghaladja a 60 százalékot, a válságból kilábaló portugáloknál pedig a legmagasabb, 84,2 százalékos.)
Magyarország azon a listán is az élmezőnyben van, amely azt vizsgálja, milyen mértékben járulnak hozzá a kohéziós támogatások a növekedéshez. A térképen az látszik, hogy hétéves időtávban 4 százalékot jóval meghaladó növekedést generálnak ezek a pénzek a támogatott régiókban.
A jelentés angolul ezen a linken érhető el: Seventh Report on Economic, Social and Territorial Cohesion.
