Rodney Arnold, az egyház vezetője szerint ez jó döntés, hiszen a hívek szívesebben mennek egy olyan szertartásra, amelynek helyszínétől néhány méterre remek ázsiai és mexikói éttermek vannak. A jelenség nem egyedi. Az USA 8200 nagy kereskedelmi központja közül már 111-ben valamilyen egyházi intézmény is működik.

 Az észak-dakotai Grand Forks-ban három vallási irányzat, a Hope Church, a Thrive Church és a Faith Presbiterian Church is templomot nyitott a hatalmas shopping centerben, a teljes terület 45 százalékán. A pláza másik felében zeneiskola, terhes nőknek tanácsot adó egészségügyi központ, illetve egy kissé rejtélyes harcművészeti iskola, amely a lézerkardok használatára tanít, nyitott oktató termet. Egy az amerikai tendenciával teljesen ellentétes európai példára is felhívja a figyelmet az USA-beli átalakulásokat ismertető Le Figaro. 

Az északkelet-franciaországi Nancy közelében egy kistelepülés templomában az utóbbi évtizedek során folyamatosan csökkent a misére járó hívők száma, és vélhetően az általuk befizettet egyházi adó összege is. Ezért a plébánia drasztikus döntést hozott. Eladásra kínálta a hatvanas évek elején épült templomot és az azt övező kertet. Szerették volna valamilyen oktatási intézménynek eladni, de erről az oldalról nem jelentkezett vevő.

 Viszont egy meg nem nevezett kereskedelmi cég 1,3 millió eurót ajánlott, és az egyházközség belement a bizniszbe. Egy kikötésük volt csupán: a templomból modern fogyasztói katedrálissá átalakult shopping centerben ne nyíljanak olyan üzletek, amelyek a katolikusok elemi jó ízlését sértik, vagyis ne legyenek szexbutikok. E tágan és rugalmasan értelmezhető klauzula alapján a templomból plázává alakult központ azóta is eredményesen működik, a betérő vallásos vagy nem vallásos vásárlók és a templomot eladó katolikus egyház megelégedésére.