Nem csak országos, hanem más (tehát értelemszerűen területi) vezető párttisztségeket sem tölthetnének be az Agrárkamara tisztségviselői – ezt javasolja az országgyűlés törvényalkotási bizottsága az agrárium versenyképességének javítását célzó törvényjavaslat jövő keddi szavazása előtt.

Az indoklás szerint ezzel megerősítenék az eddigi összeférhetetlenségi szabályozást, de azt továbbra sem tiltaná semmi, hogy az Agrárkamara tisztségviselői parlamenti képviselők is legyenek. Az említett törvényjavaslat benyújtója pedig éppen Győrffy Balázs, aki 2010 óta a Fidesz képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja, egyúttal 2013 óta a Nemzeti Agrárkamara országos elnöke. Győrffy gyakran nyújt be olyan javaslatokat, amelyekkel szervezete és ezáltal önmaga pozícióját erősíti: korábban terjesztett már be törvényt a kamarai tagdíjak behajtásáról, illetve a legnagyobb birtokosoknak kedvező illetékmentességről is. 

A törvényalkotási bizottság emellett törölni javasolja a kamarai törvényből, hogy a szervezetben nem viselhet tisztséget az, aki "vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonyban áll" vagy "olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével".

Bár ennek tiltása elég logikusnak látszik, hiszen furcsa lenne, ha egy mezőgazdasági ügyekben illetékes megyei hivatalnok ugyanott választott kamarai vezető is lenne, de a bizottság most azzal az indoklással törölné ezt, hogy az ilyen "tisztviselői tevékenységre való utalás elhagyható, mivel az érintett jogviszonyok esetében a külön törvények rendezik az összeférhetetlenség eseteit".

Így van-e? A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, amelynek ezzel kapcsolatos pontjai vonatkoznak az egyébként külön törvényben szabályozott, állami tisztviselőnek nevezett kormányhivatali hivatalnokokra is, kizárólag a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tisztségviselőiről és ügyintéző testületeinek tagjairól mondja ki, hogy más kamarának nem lehetnek tagjai. A többi tisztviselőre, akik egyébként kötelezően tagjai ennek a Karnak, ennek az ellenkezőjét tartalmazza: "Az MKK-tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt". Aki pedig lehet tag, például az Agrárkamarában, azt ott tisztségre is megválaszthatják, mert ezt – ellentétben a törvényalkotási bizottság állításával – semmi nem tiltja.

Vagyis a jelenleg még fennálló összeférhetetlenségi szabály törlése után nyugodtan lehet agrárkamarai vezető egy helyi állami tisztviselő is, például az agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztály vezetője vagy munkatársa, ha el tudja kerülni, hogy kollégái a főmunkahelyén beválasszák a tisztviselői kar valamelyik testületébe. És mivel ugyanezen javaslat szerint az ilyen kamarai munka a jövőben "nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, illetve kereső foglalkozásnak, amennyiben a tisztségviselő lemond a díjazásról", még engedélykéréssel sem kell bajlódnia a hivatalban.