„Gyalázatos, hogy megint a zöldbárók járnak jól” – Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője nem is lepődik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötletén. A kamara elnöke, Győrffy Balázs, fideszes képviselőként nyújtott be két módosító javaslatot az illetéktörvényhez. Ezek egyike az egyszerűsített foglalkoztatás béremelését szeretné elérni azzal, hogy felemelné az adómentesség határát, magyarul a megemelt napszámosbérek után sem kellene adózni. Ezzel nyilvánvalóan a mezőgazdaságban is tomboló munkaerőhiányon próbálnának segíteni.

A másik része a javaslatnak a földbirtokok vásárlása után járó illetékmentességi kör kibővítését jelentené. Eddig az vásárolhatott illetékmentesen földet, aki öt évre vállalta, hogy mezőgazdasági műveléssel foglalkozik, illetve azt egyenes ági rokonának adja át. Most annak sem kellene a vásárlás után megfizetnie a 4 százalékos illetéket, aki a legalább negyedrészben a tulajdonában álló cégnek adja bérbe a vásárolt földet.

Ha elfogadja a parlament az illetékmentesség kiterjesztését, akkor ez egy 100 hektáros terület esetén 4-5 millió forintot jelent. Ha Mészáros Lőrinc földliciteken megszerzett 1391 hektárját vesszük alapul, akkor a megspórolt összeg most közel 80 millió forintra rúgna.

Ha megszavazza a parlament a módosításokat, az azt is jelenti majd, hogy a még jogerős végzéssel nem rendelkezőknek sem kell fizetniük. A földforgalmi törvény bevezetése óta annyira lelassult az eljárás, hogy a vásárlástól a földhivatali bejegyzésig is nagyjából fél év telik el, ha nem ennél is több. Ezt követi az illetéki eljárás, amely minimum újabb fél évet jelent. Tehát az illetéktörvény módosításával lényegében azok is megszabadulnak ettől a tehertől, akik nagyjából egy-másfél évvel ezelőtt vásároltak földet, és saját cégüknek adták azt bérbe. Ebben benne lehetnek azok is, akik a Földet a gazdáknak program keretében vásároltak állami földet.

Alapvetően azonban szakemberek szerint a 2015-2016-ban lezajlott nagy földárverések papírmunkái már lezárulhattak, hacsak nem támadták meg az adóhatóság kiszabta végzéseket.

Arányos támogatás kellene

Még a jobb kezdeményezésekkel is a gazdagabbakat támogatják

– véli Sallai R. Benedek. Az LMP parlamenti képviselője az arányosabb kedvezményeket és támogatásokat szorgalmazná. A politikus szerint a kézimunka-igényes ágazat munkaerőhiánya a kisebb gazdálkodókat is sújtja. A napszámosok adómentességi küszöbének megemelése a tehetős gazdálkodóknak kedvez, hiszen ők úgy tudják megemelni a munkások bérét, hogy nem kell többet fizetni a munkavállalók után. Így a kisgazdálkodóktól, akik nem tudnak magasabb béreket fizetni, elszipkázzák a maradék munkaerőt is. A földvásárlás illetékmentességének kiterjesztése azokra, akik saját cégüknek adják bérbe a birtokaikat, megint csak a gazdagabbaknak kedvez.

Fazekas István

A főleg a tehetősebb mezőgazdasági szereplőket támogató ötletekkel nem első ízben áll elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve az annak a küldötteit is delegáló MAGOSZ. Jakab István, a MAGOSZ elnöke dobta be a köztudatba az állami földek eladását is azzal, hogy a gazdák köréből jött az igény, hogy szeretnék megvásárolni a földjeiket, amelyeket művelnek.

Ennek az eredményei már ismertek: igaz, hogy sok kisebb gazda is vásárolt, de az eladott állami terület legnagyobb részét nagy gazdasági szervezetek tulajdonosai vásárolták meg, a legkisebbek pedig labdába sem rúghattak. A mostani változások, bár haszonélvezője lehet minden cégtulajdonos, mégis a tőkeerősebb, nagyobb birtokok tulajdonosainak kedvezhetnek.

A módosítás időzítése sem lehet véletlen. Pénteken tartja ugyanis a kamara az újabb választásokat. Kérdés, az mennyire képviseli majd a gazdák közösségét: 2012-ben a tagok 7 százaléka ment el leadni a voksait a küldöttekre, de volt olyan megye, ahol a részvétel csak 5 százalékos volt.

Az idei voksolásra készült az „ellenfél” is: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is állított listát, igaz csak 9 megyében, pont a legerősebbekben nem jött össze annyi küldött jelölt, hogy lehessen a listájukra szavazni.

Az előkészületek az egyik szervezet részéről sem zajlottak simán: MOSZ is bírósághoz fordult azzal, hogy eleve a választási eljárás jogsértő, míg a MAGOSZ az ellenszervezetet már most csalással vádolja, ezért rendőrségi feljelentést is tettek.

A kormány viszont számít a kamarára, Lázár János éppen hétfőn jelentette be, hogy 9 milliárd forinttal támogatja a kormány a stratégiai partnerük, a NAK tevékenységét. Azt pedig csak "vörös farokként" szokták emlegetni, hogy a kormány, azon belül is a Miniszterelnökség éa a termelők közötti jó viszony záloga Lázár államtitkára, Kis Miklós Zsolt, aki egyben a NAK egyik alelnöke.