Ne csak az elmulasztott kamarai tagdíj számítson adók módjára behajtható köztartozásnak, hanem a be nem fizetett díjpótlék és nyilvántartásba vételi díj is – javasolja közösen benyújtott törvényjavaslatában Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke és Jakab István parlamenti alelnök, a Gazdakörök Szövetségének elnöke, mindketten Fidesz-képviselők.

Nem először fordul elő, hogy a mezőgazdasági képviseletek vezetői országgyűlési mandátumukat kihasználva az önmagukra vonatkozó szabályokat kívánják átalakítani.
 
Ennél fontosabb változtatási javaslat, hogy a kamara számítson ügyfélnek minden közigazgatási hatósági ügyben, amikor jogszabály által meghatározott feladatot lát el, és maga is fordulhasson bírósághoz, amikor helyi földbizottság hiányában annak hatáskörében járt el, és ebből bírósági ügy keletkezik. Amikor ugyanis a kamara földbizottságként fellépve elutasítja egy termőföld-adásvételi szerződés jóváhagyását, ezt a döntést az önkormányzat megváltoztathatja. Ezzel a kamara gyakran nem ért egyet, de a Kúria a közelmúltban egy felülvizsgálati kérelem kapcsán azt mondta ki, hogy nincs keresetindítási joga, azaz nem perelhet. Márpedig, érvelnek a javaslattevők, fontos, hogy „a birtokpolitikai prioritások az egyedi ügyekben is érvényesüljenek”. Ezért akarják ennek megfelelően kibővíteni a jogállásukat. 

Mindezt a már folyamatban levő ügyekben és jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kellene a törvényjavaslat szerint, nehogy bárhol is a kamara véleményével ellentétesen vásárolhasson meg valaki egy földet.

Földet vett a belga-magyar férfi, rászállt a Nemzeti Agrárkamara

Geebelen Christophe húsz éve él Magyarországon, és 2012 óta magyar állampolgár is. Hogy tehenészetét fenntartsa, magán és állami földvásárlásba fogott, de a Nemzeti Agrárkamara bíróságon támadta meg a magántulajdonú földek vásárlását, míg az állami földekért szabadon licitálhat.