Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Kihalóban vannak a háborús nélkülözéseket átélt háziasszonyok, akik az ebédből megmaradt két szem főtt krumplit sem hagyták veszni, némi liszt hozzáadásával krumplilángossá változtatták. A mai gyerekek többsége sosem hallotta a „ne hagyj semmit a tányérodon!” családi intelmet. Nemcsak a kihajított műszaki holmik, hanem a kárba veszett élelmiszerhegyek is a jólét melléktermékei, amelyek anyagi veszteséget és súlyos környezeti károkat okoznak. Minden egyes uniós állampolgárra 173 kilogramm kidobott élelmiszer jut évente, aminek az előállítása, majd ártalmatlanítása összesen 170 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. Összességében az EU-ban keletkező élelmiszer-hulladék évi 88 millió tonnát tesz ki, az ehhez kapcsolódó költségek pedig 143 milliárd euróra rúgnak – szembesítette a tényekkel az Európai Bizottságot múlt heti állásfoglalásában az Európai Parlament. Strasbourgban úgy vélik, az EB lanyhuló ambícióval kezeli az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos feladatokat, holott az ENSZ és az EU által is támogatott menetrend szerint 2030-ig a felére kellene csökkenteni a világon keletkező ételveszteséget.
ÉTelmaradékok kukázása. Pocsékba megy
Euro Trash Tour
Az ENSZ becslése szerint 800 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz a világban, még Európában is 55 millióan gyakorta nélkülözik a minőségi ételeket. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelem kerül a kukákba. Európában a veszteség több mint fele a háztartásokból kerül ki, idehaza a negyede, 400 ezer tonna. A még hasznosítható felesleg zömét a Magyar Élelmiszerbank Egyesület menti: tavaly közel 5 millió kilogramm kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el 340 ezer rászorulóhoz – mondja Sczígel Andrea igazgató. A szupermarketektől jellemzően zöldséget, gyümölcsöt, pékárut kapnak, ami még aznap eljut a nélkülözőkhöz az élelmiszerbank partnerszervezeteinek a segítségével. Az adományozók a jótékonysági céllal továbbadott termékek értékének 120 százalékát írhatják le a társaságiadó-alapjukból.
A bolti veszteség csökkentésének kevéssé elfogadható módja sem ismeretlen Magyarországon: ilyen a „másodosztályú frissességű” bontott csirke frissen sült grillé transzformálása vagy a megszáradt sajt felhasználása az üzlet pékségében készülő pogácsa vagy kifli készítéséhez. Romániában pedig már választásuk sincs az élelmiszer-feldolgozóknak és -kereskedőknek. Egy most életbe lépett törvény arra kötelezi őket, hogy a szavatossági idő lejárta előtt három nappal az eredeti ár, illetve az előállítási költség 3 százalékáért adják tovább a termékeket nonprofit szervezeteknek, amelyek gondoskodnak arról, hogy szegény családok asztalára kerüljenek. Az élelmiszerrel a legtakarékosabban bánó Dániában a törvény szigora helyett a civil összefogás erejét használják: az elmúlt öt évben 25 százalékkal sikerült csökkenteni a veszendőbe menő élelem mennyiségét.
Az Állítsuk meg az élelmiszer-pazarlást! nevű mozgalmat Selina Juul, egy orosz származású, 14 éves kora óta Dániában élő grafikus alapította. A moszkvai nélkülözés után nem tudta elfogadni az esztelen pazarlást, ezért valóságos ételforradalmat indított el. Az éttermeknek 80 ezer dobozt osztott szét, hogy a tányéron hagyott ételt becsomagolják a vendégeknek, így a maradék korábban kicsinyesnek gondolt hazavitele elfogadott norma lett. Van piaca a szupermarketekben megmaradt zöldségeknek is, amelyekből hetente kétszer tart kiárusítást egy szociális szövetkezet. Ennek ellenére még mindig tele a dánok mélyhűtője UFO-val, azaz unidentified frozen objecttel, azonosítatlan fagyasztott termékkel. Ezért a mozgalom azt propagálja, hogy havonta egyszer mindenki tartson felülvizsgálatot, és egye meg az UFO-kat. Ha pedig hétvégi túrára, nyaralásra indul a család, ne hagyja a romlandó ételt a hűtőszekrényben, adja oda másoknak. Kitartó munkával sikerült rábírni egy szupermarketláncot, hogy többé ne szervezzen „kettőt fizet, hármat kap” akciót, ami sokakat felesleges vásárlásra ösztönöz.
Juul szakácskönyvet is írt az ételmaradék újrahasznosításáról, és ezzel sincs egyedül. Az interneten – a magyar nyelvű oldalakon is – bő kínálata van ennek a „retró” tematikának, A szürke 50 árnyalata mellett az ételpazarlás megelőzésének 25 módja is olvasható. A praktikus tanácsok közül néhány: vásárolj kisebb mennyiségeket; szerezz be jól zárható zacskókat, dobozokat, hogy tovább friss maradjon az élelmiszer; a maradék sült csirkét használd salátában, a fonnyadt zöldséget süsd ki olajban, és így tovább. A nagybani ételmentés lehetőségére globálisan tucatnyi telefonos applikáció is született. A 11. óra nevű alkalmazás például arról tájékoztatja a használóit, hogy az esti záróra előtt melyik szingapúri étterem milyen ételeket kínál diszkontáron. Egy hollandiai alkalmazás a szavatossági idejük lejártához közelgő termékek leárazására figyelmeztet. A nyugat-afrikai Ghánában pedig egészen másra van szükség: a Gepárd nevű program arról tájékoztatja használóit, hogy a romlékony áruval hogyan juthatnak leghamarabb a piacokra, elkerülve az útzárakat és az útonállókat.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
