Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormányzati szektor 2017. I–III. negyedéves hiánya az előzetes adatok szerint 139,6 milliárd forint, a GDP 0,5 százaléka volt a KSH adatai szerint. 2016 azonos időszakához képest az egyenleg 301 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,1 százalékponttal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott: a szektor bevétele 12 318,3 milliárd, kiadása 12 457,9 milliárd forint volt.
A bevételek 814,2 milliárd forinttal, 7,1 százalékkal növekedtek. Ez annak köszönhető, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások 77,9 milliárd forinttal, a jövedelemadó-bevételek 150,5 milliárd forinttal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A termelési adók 293,8 milliárd forinttal nőttek, amelyeken belül 207,2 milliárd forinttal emelkedett az áfabevétel. Az egyéb bevételek 289,0 milliárd forinttal emelkedtek, főként az uniós támogatások jelentős bővülésének következtében.
A kiadások 1115,2 milliárd forinttal nőttek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 215,7 milliárd forinttal, a pénzbeni társadalmi juttatások 60,9 milliárd forinttal bővültek. Az egyéb kiadások 410,2 milliárd forinttal lettek nagyobbak, főként a beruházási támogatások növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 69,0 milliárd, a beruházási kiadások 394,8 milliárd forinttal növekedtek. A kormányzati szektor kamatkiadásai ugyanakkor 35,4 milliárd forinttal mérséklődtek.
2017 III. negyedévében 2016 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 367,6 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt, 442,4 milliárd forinttal, 4,7 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. A bevételek 150,3 milliárd forinttal növekedtek, a kiadások pedig 592,8 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit.
